{"id":1459,"date":"2025-01-01T08:20:04","date_gmt":"2025-01-01T07:20:04","guid":{"rendered":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/?page_id=1459"},"modified":"2025-01-01T12:35:56","modified_gmt":"2025-01-01T11:35:56","slug":"termeszeti-es-epitett-oroksegeink","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/termeszeti-es-epitett-oroksegeink\/","title":{"rendered":"Term\u00e9szeti \u00e9s \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9geink"},"content":{"rendered":"\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\t\tHFS HELYI LEADER FELH\u00cdV\u00c1SOK<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\t\tTELEP\u00dcL\u00c9SEINK<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\t\tEREDM\u00c9NYEINK<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\t\tM\u0170K\u00d6D\u00c9SI K\u00d6LTS\u00c9GEK<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\t\tDOKUMENTUMT\u00c1R<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/span>\n\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

IRODA NYITVATART\u00c1SA:<\/strong><\/em><\/span><\/p>

H\u00e9tf\u0151: 7.30 \u2013 16.00<\/span>
Kedd: 7.30 \u2013 16.00<\/span>
Szerda: 7.30 \u2013 16.00<\/span>
Cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k: 7.30 \u2013 16.00<\/span>
P\u00e9ntek: 7.30 \u2013 14.00<\/span><\/p>

Fax sz\u00e1m: 37\/770-005<\/strong><\/em><\/span><\/p>

\u00a0<\/strong><\/em><\/span><\/p><\/div>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t

\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Term\u00e9szeti \u00e9s \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9geink<\/h2>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
ABAS\u00c1R<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Abas\u00e1r – Egy korty t\u00f6rt\u00e9nelem!<\/strong><\/p>

Abas\u00e1r fest\u0151i k\u00f6rnyezetben, a M\u00e1tra kapuj\u00e1ban, Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l keletre, a S\u00e1r-hegy lejt\u0151j\u00e9n fekszik.<\/p>

Eur\u00f3pa-szerte ismert, szikl\u00e1ba v\u00e1gott borospinc\u00e9i, a min\u0151s\u00e9gi sz\u0151l\u0151oltv\u00e1ny \u00e9s az abas\u00e1ri olaszrizling kapcs\u00e1n. A k\u00f6zs\u00e9g k\u00fcl\u00f6nleges kl\u00edm\u00e1j\u00fa pinc\u00e9kkel, zamatos borokkal, izgalmas gasztron\u00f3miai \u00e9lm\u00e9nyekkel v\u00e1rja l\u00e1togat\u00f3it. A telep\u00fcl\u00e9s lak\u00f3i \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta a sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9sb\u0151l, bork\u00e9sz\u00edt\u00e9sb\u0151l \u00e9lnek \u00e9s ut\u00e1nozhatatlan m\u00e1trai vend\u00e9gszeretettel v\u00e1rj\u00e1k a l\u00e1togat\u00f3kat. A t\u00f6rt\u00e9nelmi pinc\u00e9k el\u0151tt egy poh\u00e1r remek olaszrizling \u2013 ez Abas\u00e1r!Heves megye nyugati r\u00e9sz\u00e9n, Budapestt\u0151l alig egy \u00f3r\u00e1nyira, a m\u00e1trai borvid\u00e9ken tal\u00e1lhat\u00f3. A telep\u00fcl\u00e9s j\u00f3l megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 aut\u00f3val Gy\u00f6ngy\u00f6s, Eger valamint M\u00e1traf\u00fcred ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. Jelenleg t\u00f6bb mint kett\u0151ezer \u00f6tsz\u00e1zan lakj\u00e1k.<\/p>

M\u00faltja i.e. 2500 k\u00f6r\u00fclre ny\u00falik vissza – a felt\u00e1rt k\u0151- \u00e9s csonteszk\u00f6z\u00f6k tan\u00fas\u00e1ga szerint Abas\u00e1r \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke ekkor m\u00e1r lakott volt. Els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se 1261-re tehet\u0151, akkor m\u00e9g Saar n\u00e9ven jegyezt\u00e9k. Az \u00c1rp\u00e1dok kor\u00e1ban az Ab\u00e1k sz\u00e1ll\u00e1sbirtoka volt, sok\u00e1ig a Saar nevet viselte, k\u00e9s\u0151bb lett haszn\u00e1latos az Aba el\u0151tag, S\u00e1muel kir\u00e1ly nemzets\u00e9ge 1522-ig birtokolta a falut. A telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 Magyarorsz\u00e1g harmadik kir\u00e1ly\u00e1nak \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge. Az Ab\u00e1k a XI. sz\u00e1zadban monostort \u00e9s palot\u00e1t alap\u00edtottak, k\u00f6r alak\u00fa k\u00e1poln\u00e1j\u00e1nak maradv\u00e1nyai ma is l\u00e1that\u00f3ak Bolt-tet\u0151n. A B\u00e9csi K\u00e9pes Kr\u00f3nika szerint a monostorban helyezt\u00e9k v\u00e9gs\u0151 nyugalomra Aba S\u00e1muel kir\u00e1lyt.<\/p>

Abas\u00e1r c\u00edmere:<\/p>

\"\"<\/p>

Abas\u00e1r l\u00e1tk\u00e9pe:<\/p>

\u00a0<\/p>

\"\"<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
ABAS\u00c1R<\/b> - M\u0170EML\u00c9K <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

1. R\u00f3mai Katolikus Templom <\/em>[M\u0171eml\u00e9k 2184], [Nemzeti \u00c9rt\u00e9k]<\/strong><\/p>

Emelt helyen \u00e1ll\u00f3, egyhaj\u00f3skeletelt, f\u00e9lk\u00f6r\u00edves szent\u00e9lyz\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa, Ny-i homlokzati tornyos, a szent\u00e9ly fel\u0151l kontyolt nyeregtet\u0151s templom. D-i homlokzata el\u0151tt k\u00e1poln\u00e1val, a haj\u00f3 \u00c9-i oldal\u00e1n sekresty\u00e9vel. Cseh boltozattal fedett haj\u00f3, fi\u00f3kboltozattal fedett szent\u00e9ly, a haj\u00f3 Ny-i oldal\u00e1n karzat. Falk\u00e9pek: 20. sz\u00e1zad. Berendez\u00e9s: jelent\u0151s r\u00e9szben 18. sz\u00e1zad v\u00e9ge. K\u00f6z\u00e9pkori templom falainak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00fclt. A templomkertben: Nepomuki Szent J\u00e1nos-szobor, 19. sz\u00e1zad els\u0151 fele(Bardoly – Haris szerk. 2005).<\/p>

A l\u00e1tnival\u00f3k k\u00f6z\u00fcl eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 az \u00c1rp\u00e1d kori katolikus templom, melyet 1735-ben \u00e9p\u00edtettek \u00fajj\u00e1.<\/p>

\"\"<\/p>

Irodalom: Bardoly I. – Haris A. (szerk.) (2005): Magyarorsz\u00e1g M\u0171eml\u00e9kjegyz\u00e9ke \u2013 Heves Megye. K\u00d6H,<\/p>

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Budapest. 176. p.<\/p>

\u00a0<\/p>

2. Pince<\/em> [M\u0171eml\u00e9k 2185]; Aba S\u00e1muel \u00e9s a r\u00f3la elnevezett eml\u00e9kpince<\/em> [Nemzeti \u00c9rt\u00e9k]<\/strong><\/p>

Jellegtelen borh\u00e1zb\u00f3l ny\u00edl\u00f3 pince, k\u0151be v\u00e1jt v\u00e9gfal\u00e1n Aba S\u00e1muel s\u00edrj\u00e1ra vonatkoz\u00f3 eml\u00e9kt\u00e1bla. A Bald\u00e1csy csal\u00e1d \u00e9p\u00edtette ki a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, mivel e helyet tartott\u00e1k Aba S\u00e1muel s\u00edrhely\u00e9nek. Az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t gr. Haller S\u00e1muel t\u00e1bornok \u00e1ll\u00edtatta 1773-ban (Bardoly – Haris szerk. 2005).<\/p>

Az abas\u00e1riak \u00e9let\u00e9t a honfoglal\u00e1s \u00f3ta meghat\u00e1rozza a sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9s \u00e9s bork\u00e9sz\u00edt\u00e9s, a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l a sz\u0151l\u0151oltv\u00e1ny termel\u00e9s. Ennek \u00e9kes p\u00e9ld\u00e1i a t\u00f6rt\u00e9nelmi pincesorok. Dr. Han\u00e1k Kolos b\u00edr\u00f3 volt az, aki megismertette az oltv\u00e1nyk\u00e9sz\u00edt\u00e9st a telep\u00fcl\u00e9s lakoss\u00e1g\u00e1val. Abas\u00e1r \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke remek kikapcsol\u00f3d\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt minden koroszt\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>

\"\"<\/p>

Forr\u00e1s: muemlekem.hu<\/p>

Irodalom: Bardoly I. – Haris A. (szerk.) (2005): Magyarorsz\u00e1g M\u0171eml\u00e9kjegyz\u00e9ke \u2013 Heves Megye. K\u00d6H,<\/p>

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Budapest. 176. p.<\/p>

\u00a0<\/p>

3. Lak\u00f3h\u00e1z ( Kap\u00e1sh\u00e1z – T\u00e1jh\u00e1z ) <\/em><\/strong>[ M\u0171eml\u00e9k 8639 ] ,\u00a0 [ Nemzeti \u00c9rt\u00e9k ]<\/strong><\/p>

M\u00fazeum u. 15. F\u00e9s\u0171s be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, f\u00f6ldszintes, nyeregtet\u0151s, deszkaoromzatos, zsindelyes v\u00edzvet\u0151s lak\u00f3h\u00e1z. N\u00e9pi m\u0171eml\u00e9k. 18. sz\u00e1zad v\u00e9ge (Bardoly – Haris szerk. 2005).<\/p>

Az Abas\u00e1ri Kap\u00e1sh\u00e1z t\u00f6bb mint k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve \u00e9p\u00fclt. Falai v\u00e1lyogb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcltek, nyeregteteje n\u00e1ddal fedett. A t\u00e1jh\u00e1zban bemutatott t\u00e1rgyi vil\u00e1g a sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u0151 kap\u00e1s \u00e9s summ\u00e1s csal\u00e1d<\/p>

\u00e9letm\u00f3dj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi, tov\u00e1bb\u00e1 k\u00f6z\u00e9pkori sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak v\u00e1rj\u00e1k az \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket.<\/p>

\"\"<\/p>

Irodalom:\u00a0 Bardoly I. – Haris A. (szerk.) (2005): Magyarorsz\u00e1g M\u0171eml\u00e9kjegyz\u00e9ke \u2013 Heves Megye. K\u00d6H,<\/p>

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Budapest. 176. p.<\/p>

\u00a0<\/p>

4. Lak\u00f3h\u00e1z<\/em> [M\u0171eml\u00e9k 8638]<\/strong><\/p>

F\u0151 u. 116. F\u00e9s\u0171s be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, f\u00f6ldszintes, nyeregtet\u0151s lak\u00f3\u00e9p\u00fclet. N\u00e9pi m\u0171eml\u00e9k. 19. sz\u00e1zad eleje(Bardoly – Haris szerk. 2005).<\/p>

\u00a0<\/p>

\"\"<\/p>

Irodalom: Bardoly I. – Haris A. (szerk.) (2005): Magyarorsz\u00e1g M\u0171eml\u00e9kjegyz\u00e9ke \u2013 Heves Megye. K\u00d6H,<\/p>

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Budapest. 176. p.<\/p>

\u00a0<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
ABAS\u00c1R<\/b> - Egy\u00e9b term\u00e9szeti \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

1.S\u00e1rmonostor Aba S\u00e1muel kir\u00e1ly s\u00edrja <\/em>[Nemzeti \u00c9rt\u00e9k]<\/strong><\/p>

A telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zpontj\u00e1ban, az \u00fagy nevezett Bolt-tet\u0151n Aba S\u00e1muel egykori kir\u00e1lyi palot\u00e1ja \u00e1llt, amelyet m\u00e9g feltehet\u0151en a XI. sz\u00e1zadban ap\u00e1ts\u00e1gg\u00e1 alak\u00edtottak \u00e1t. A palota k\u00f6rk\u00e1poln\u00e1ja (Rotunda) -k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v \u00e1sat\u00e1sainak- m\u00e1r most is j\u00f3l l\u00e1that\u00f3.Szak\u00e9rt\u0151k \u00fagy v\u00e9lik, itt lehet a kir\u00e1ly Feldebr\u0151r\u0151l \u00e1thozott s\u00edrja.\u00a0<\/p>

Rotunda<\/em><\/p>

<\/em><\/p>

Aba S\u00e1muel (1041-1044), Magyarorsz\u00e1g harmadik kir\u00e1ly\u00e1nak palot\u00e1ja (Bolt-tet\u0151)<\/em><\/p>

\"IMG_5988\"<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

2. Szent Annak\u00e1polna<\/em> [Nemzeti \u00c9rt\u00e9k]<\/strong><\/p>

A Szent Anna k\u00e1poln\u00e1t Boss\u00e1nyi G\u00e1sp\u00e1r \u00e9p\u00edtette 1745-ben a S\u00e1rhegyen, Abas\u00e1r f\u00f6l\u00f6tt. Az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g 1797 \u00f3ta \u00fcnnepelte hivatalosan a Szent Anna napi b\u00facs\u00fat a k\u00e1poln\u00e1n\u00e1l.<\/p>

\"\"<\/p>

\u00a0<\/p>

3. Szent J\u00e1nos k\u00e1polna<\/em> [Nemzeti \u00c9rt\u00e9k]<\/strong><\/p>

1746-ban eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r a Szent J\u00e1nos K\u00e1poln\u00e1t<\/strong>, a telep\u00fcl\u00e9sre Gy\u00f6ngy\u00f6s fel\u0151l \u00e9rkez\u0151k ezt l\u00e1thatj\u00e1k meg el\u0151sz\u00f6r.<\/p>

\"IMG_5800\"<\/strong><\/p>

\u00a0<\/em><\/strong><\/p>

4. Pincesor<\/em><\/strong><\/p>

K\u0151v\u00e1g\u00f3i Pincesor – Bolt-tet\u0151i Pincesor – Pinc\u00e9k Sora<\/p>

Abas\u00e1ron 3 nagy pincesor tal\u00e1lhat\u00f3. K\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151j\u00fck, hogy szikl\u00e1ba v\u00e1jt\u00e1k \u0151ket, eg\u00e9sz \u00e9vben \u00e1lland\u00f3 a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00fck, \u00e9s hogy a pinc\u00e9k egy hatalmas pincerendszert alkotnak a falu alatt.<\/p>

(http:\/\/abasarturizmus.mindenkilapja.hu\/html\/19360119\/render\/latnivalok<\/a>)<\/p>

<\/p>

\u00a0<\/p>

5. K\u0151tenger<\/em> [Nemzeti \u00c9rt\u00e9k]<\/strong><\/p>

Kor\u00e1bbi vulk\u00e1ni tev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l visszamarad\u00f3, v\u00e1ltozatos k\u0151t\u00f6mb\u00f6k halmaza tal\u00e1lhat\u00f3 a Serpeny\u0151 v\u00f6lgyben. 80 \u2013 120 m\u00e9ter sz\u00e9less\u00e9gben \u00e9s egy kilom\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1gban. Az alig koptatott k\u0151zet gyakorlatilag egybef\u00fcgg\u0151 k\u0151g\u00f6rgetegk\u00e9nt bor\u00edtja be a v\u00f6lgyfen\u00e9ket.<\/p>

Az orsz\u00e1gban p\u00e1ratlan sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 k\u0151tenger \u00e9s k\u00f6rnyezete felt\u00e9tlen\u00fcl v\u00e9delmet \u00e9rdemelne. Nagyobb k\u0151zetfelhalmoz\u00f3d\u00e1sok m\u00e1sutt is vannak, de a Serpeny\u0151-v\u00f6lgyh\u00f6z hasonl\u00f3, kialakul\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l is egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, nincs t\u00f6bb (Csap\u00f3 2001).<\/p>

Tat\u00e1r-mez\u0151 – k\u0151tenger<\/p>

A M\u00e1tra, egy\u00fattal haz\u00e1nk legegys\u00e9gesebb, bontatlan, durva anyagb\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 hordal\u00e9kk\u00fapja.<\/p>

\"IMG_9002\"<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
AD\u00c1CS<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Ad\u00e1cs<\/strong><\/p>

Ad\u00e1cs a M\u00e1tra l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, az Alf\u00f6ld \u00e9szaki perem\u00e9n fekv\u0151 k\u00f6zs\u00e9g kit\u0171n\u0151 term\u0151talaj\u00fa ter\u00fclete m\u00e1r a bronzkori embert is leteleped\u00e9sre cs\u00e1b\u00edtotta.
A telep\u00fcl\u00e9s a Honfoglal\u00e1s ut\u00e1n az Aba nemzets\u00e9g birtok\u00e1ba ker\u00fclt. A telep\u00fcl\u00e9s els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9ke 1323-b\u00f3l maradt r\u00e1nk, Adach n\u00e9valakban eml\u00edtett\u00e9k. Az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n gyakran v\u00e1ltott\u00e1k egym\u00e1st tulajdonosai, olyan befoly\u00e1sos csal\u00e1dok birtokolt\u00e1k, mint a Per\u00e9nyiek, a Bebekek vagy a Koh\u00e1ryak. Leghosszabb ideig a Batthy\u00e1ny csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban volt, a 18. sz. k\u00f6zep\u00e9t\u0151l mintegy 150 \u00e9vig. Egyes v\u00e9lem\u00e9nyek szerint a falu 1706-ban elpusztult \u00e9s 1712-es \u00fajratelep\u00fcl\u00e9se sor\u00e1n foglalta el mai hely\u00e9t.<\/p>

A hagyom\u00e1nyosan mez\u0151gazdas\u00e1gi jelleg\u0171 telep\u00fcl\u00e9s dinnye \u00e9s gabonatermeszt\u00e9s\u00e9r\u0151l h\u00edres.<\/p>

Az orsz\u00e1g gazdas\u00e1gi v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n meg\u00e9p\u00fclt vas\u00fatvonal kapcsolta be. Nagy el\u0151rel\u00e9p\u00e9s volt \u00e9let\u00e9ben az 1991-ben meg\u00e9p\u00fclt az Ad\u00e1csot Gy\u00f6ngy\u00f6ssel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00fat, mely megsz\u00fcntette zs\u00e1ktelep\u00fcl\u00e9s jelleg\u00e9t.<\/p>

Az az\u00f3ta ki\u00e9p\u00fclt M3-as aut\u00f3p\u00e1lya tov\u00e1bb jav\u00edtotta k\u00f6zleked\u00e9si helyzet\u00e9t, amely befektet\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is vonz\u00f3v\u00e1 teheti. A k\u00f6zs\u00e9g korszer\u0171s\u00f6dik, csak\u00fagy, mint int\u00e9zm\u00e9nyei. Nemr\u00e9giben \u00fajult meg az \u00c1ltal\u00e1nos Iskola \u00e9s a Sportcentrum.<\/p>

Ad\u00e1cs c\u00edmere:<\/p>

\"\"<\/p>

\u00a0<\/p>

Ad\u00e1cs l\u00e1tk\u00e9pe:<\/p>

\"\"<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
AD\u00c1CS<\/b> - M\u0170EML\u00c9K <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

.R\u00f3mai Katolikus Templom <\/em>[M\u0171eml\u00e9k 2186]<\/strong>(Szent Jakab apostol)<\/p>

C\u00edme: \u00a0Ad\u00e1cs Ak\u00e1cfa u. 1.<\/p>

\u00c9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlusa: barokk<\/p>

\u00c9p\u00fclt 1742 \u00e9vben.<\/p>

Egyhaj\u00f3s, keletelt, poligon\u00e1lis szent\u00e9lyz\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa, a szent\u00e9ly fel\u0151l kontyolt nyeregtet\u0151s templom, Ny-i homlokzat el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 toronnyal, a szent\u00e9ly \u00c9-i oldal\u00e1n sekresty\u00e9vel. Fi\u00f3kos dong\u00e1val fedett haj\u00f3 \u00e9s szent\u00e9ly, a haj\u00f3 Ny-i oldal\u00e1n karzat.<\/p>

\u00c9p\u00edttette gr. Koh\u00e1ry Istv\u00e1n kegy\u00far, a tornyos homlokzatot csak 1789 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00edtett\u00e9k hozz\u00e1 gr. Batthy\u00e1ny J\u00f3zsef, az akkori kegy\u00far k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n.<\/p>

Falk\u00e9pek: 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele.<\/p>

Berendez\u00e9s: 18. sz\u00e1zad k\u00f6zepe, 20. sz\u00e1zad.<\/p>

Orgona: 1902 (Rieger Testv\u00e9rek).<\/p>

A f\u0151bej\u00e1rat el\u0151tt: k\u0151kereszt, 1807-ben \u00e9p\u00fclt.<\/p>

\"\"<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
AD\u00c1CS<\/b> - Egy\u00e9b term\u00e9szeti \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

1. Nepomuki Szent J\u00e1nosszobor<\/em><\/strong><\/p>

A falu nyugati sz\u00e9l\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 k\u0151szobor (1779)<\/p>

<\/p>

\u00a0<\/p>

2.K\u0151kereszt<\/em><\/strong><\/p>

Elhelyezked\u00e9se: a templomkertben, a templom f\u0151bej\u00e1rata el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 k\u0151kereszt.<\/p>

K\u00e9sz\u00fclt 1807-ben.<\/p>

\"\"<\/p>

Azonos\u00edt\u00f3sz\u00e1ma: 11847(muemlekem.hu\/muemlek?id=11847)<\/p>

\u00a0<\/p>

3. K\u0151kereszt<\/em><\/strong> ( Szent Magdolna-kereszt )<\/p>

\u00c1ll\u00edtatt\u00e1k 1801-ben.<\/p>

<\/p>

\u00a0<\/p>

4. Szent Vendelszobor<\/em><\/strong><\/p>

\u00c1ll\u00edtott\u00e1k 1900-ban.<\/p>

<\/p>

\u00a0<\/p>

5. Lak\u00f3h\u00e1z<\/em><\/strong>(\u00c1rp\u00e1d fejedelem \u00fat 23.)<\/p>

A XIX. sz\u00e1zad n\u00e9pi \u00e9p\u00edtkez\u00e9s eml\u00e9keit mutat\u00f3 \u00a0m\u0171eml\u00e9k jelleg\u0171 lak\u00f3h\u00e1z.<\/p>

<\/p>

\u00a0<\/p>

6. Lak\u00f3h\u00e1z <\/em><\/strong>( M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00fat 10. )<\/p>

\u00a0<\/p>

\u00a0<\/p>

\"\"<\/p>

A XIX. sz\u00e1zad n\u00e9pi \u00e9p\u00edtkez\u00e9s eml\u00e9keit mutat\u00f3 \u00a0m\u0171eml\u00e9k jelleg\u0171 lak\u00f3h\u00e1z.<\/p>

\u00a0<\/p>

\"\"<\/p>

\u00a0<\/p>

7. Lak\u00f3h\u00e1z <\/em><\/strong>(M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00fat 23.)<\/p>

A XIX. sz\u00e1zad n\u00e9pi \u00e9p\u00edtkez\u00e9s eml\u00e9keit mutat\u00f3 m\u0171eml\u00e9k jelleg\u0171 lak\u00f3h\u00e1z.<\/p>

\u00a0<\/p>

<\/p>

\u00a0<\/p>

8. Horg\u00e1szt\u00f3<\/em><\/strong><\/p>

A k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 a horg\u00e1szt\u00f3, kedvelt kir\u00e1ndul\u00f3hely.<\/p>

A t\u00f3 a kialakul\u00e1sa ut\u00e1n viszonylag r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl jelent\u0151s mad\u00e1r-\u00e9l\u0151helly\u00e9 v\u00e1lt, ez adja egyik komoly term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. A t\u00f3 \u00e9s t\u00f3k\u00f6rny\u00e9k madarainak megfigyel\u00e9s\u00e9t Szalai Ferenc amat\u0151r ornitol\u00f3gus v\u00e9gezte 1973-t\u00f3l a mai napig folyamatosan. Egyes fajokat h\u00e1l\u00f3val is befogott, m\u00e1sokat megfigyel\u00e9s vagy hang alapj\u00e1n azonos\u00edtott. A tavon, illetve a t\u00f3k\u00f6rny\u00e9ken megfigyelt, bizony\u00edtottan f\u00e9szkel\u0151 fajok t\u00f6bbek k\u00f6zt: kisv\u00f6cs\u00f6k, b\u00fabos v\u00f6cs\u00f6k, t\u00f6rpeg\u00e9m, feh\u00e9r g\u00f3lya, t\u0151k\u00e9s r\u00e9ce, b\u00f6jti r\u00e9ce, barna r\u00e9tih\u00e9ja, v\u00f6r\u00f6s v\u00e9rcse, fogoly \u00e9s a pirosl\u00e1b\u00fa cank\u00f3.<\/p>

Tavaszi \u00e9s \u0151szi vonul\u00e1sok idej\u00e9n megfigyelt fajok p\u00e9ld\u00e1ul a bakcs\u00f3, nagyk\u00f3csag, kisk\u00f3csag, vagy a sz\u00fcrkeg\u00e9m, t\u00e9len megfigyelt fajok a h\u00e9ja, karvaly, gaty\u00e1s\u00f6lyv, eger\u00e9sz\u00f6lyv, kis s\u00f3lyom, \u00f6k\u00f6rszem vagy a feny\u0151rig\u00f3.<\/p>

A t\u00f3 mellett k\u00f6zel sz\u00e1z\u00f6tven kis \u00fcd\u00fcl\u0151 \u00e9p\u00fclt az elm\u00falt \u00e9vekben. A tavat 1972-73-ban hozta l\u00e9tre a helyi termel\u0151sz\u00f6vetkezet v\u00edzt\u00e1roz\u00e1s (\u00f6nt\u00f6z\u00e9s) c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Jelenleg halteny\u00e9szt\u00e9s, horg\u00e1szat folyik a ter\u00fcleten, illetve \u00fcd\u00fcl\u0151ter\u00fclet. A t\u00f3 – jelenlegi gazd\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en – jelent\u0151s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend a horg\u00e1szok k\u00f6r\u00e9ben. \u00c9vente t\u00f6bb alkalommal megrendezett neves horg\u00e1szversenyek sz\u00ednhelye. Nemzetk\u00f6zi l\u00e1togatotts\u00e1g\u00fa.<\/p>

\"\"<\/p>

\u00a0<\/p>

\"\"<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
ATK\u00c1R<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Atk\u00e1r<\/strong><\/p>

Atk\u00e1r a M\u00e1tra d\u00e9li lank\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n, nagy r\u00e9szben m\u00e1r s\u00edk vid\u00e9ken helyezkedik el. A falu hat\u00e1r\u00e1ban l\u00e9v\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00e9pkori falu, Tass-puszta az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9re jelent\u0151s uradalmi k\u00f6zpont volt.
A telep\u00fcl\u00e9st Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l 8 km, Budapestt\u0151l 70 km t\u00e1vols\u00e1g v\u00e1lasztja el. K\u00f6zvetlen\u00fcl a falu mellett halad az M3-as aut\u00f3p\u00e1lya, melyhez bek\u00f6t\u0151\u00fat \u00e9p\u00fclt a telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l. Atk\u00e1ron \u00e1t halad a Gy\u00f6ngy\u00f6st \u00e9s a J\u00e1szs\u00e1got \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00fat. Ezek alapj\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy Atk\u00e1r k\u00f6z\u00faton k\u00f6nnyen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151.
Atk\u00e1r nev\u00e9nek pontos, minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3 magyar\u00e1zat\u00e1t m\u00e9g nem tal\u00e1lt\u00e1k meg, az azonban bizonyos, hogy Atk\u00e1r els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se 1325-ben t\u00f6rt\u00e9nt, Athkar n\u00e9valakkal. A legkor\u00e1bbi hazai, L\u00e1z\u00e1r de\u00e1k szerkesztette Magyarorsz\u00e1g t\u00e9rk\u00e9p Adkar n\u00e9vvel t\u00fcntette fel. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g idej\u00e9n t\u00f6bbsz\u00f6r eln\u00e9ptelenedett, majd lak\u00f3i \u00fajra ben\u00e9pes\u00edtett\u00e9k. A k\u00f6zs\u00e9g saj\u00e1tos arculat\u00e1t a XVIII-XIX. sz\u00e1zadban nyerte el, ekkor\u00a0 a gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s pezsg\u0151 t\u00e1rsadalmi \u00e9letet eredm\u00e9nyezett. A falu hat\u00e1r\u00e1ban l\u00e9v\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00e9pkori falu, Tass-puszta az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9re jelent\u0151s uradalmi k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt. Atk\u00e1r kultur\u00e1lis \u00e9lete az 1930-as \u00e9vekben kiemelked\u0151 volt. A telep\u00fcl\u00e9s 1950 \u00e9s 1990 k\u00f6z\u00f6tt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tan\u00e1cs\u00fa k\u00f6zs\u00e9g.
Atk\u00e1r \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke gazdag r\u00e9g\u00e9szeti leletekben, annak ellen\u00e9re, hogy a telep\u00fcl\u00e9sen \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e1sat\u00e1sok nem t\u00f6rt\u00e9ntek, mind\u00f6ssze terepbej\u00e1r\u00e1sok \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1k sor\u00e1n felt\u00e1rt eml\u00e9kekre t\u00e1maszkodhatunk.
Atk\u00e1r kiv\u00e1l\u00f3 infrastrukt\u00far\u00e1val rendelkezik. Iv\u00f3v\u00edz-, csatorna-, g\u00e1zh\u00e1l\u00f3zat, j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 utak jellemzik a telep\u00fcl\u00e9st. Ennek ellen\u00e9re igaz\u00e1n nagy c\u00e9gek nem telepedtek le a telep\u00fcl\u00e9sen, egy\u00e9ni v\u00e1llalkoz\u00f3k sora \u00e9s kisebb c\u00e9gek jellemzik a telep\u00fcl\u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9t. T\u00f6bb hekt\u00e1r f\u00f6ldter\u00fclet van az \u00f6nkorm\u00e1nyzat tulajdon\u00e1ban, amit ipari ter\u00fcletk\u00e9nt k\u00edv\u00e1n \u00e9rt\u00e9kes\u00edteni, teh\u00e1t a lehet\u0151s\u00e9g megvan a v\u00e1llalkoz\u00e1sok betelep\u00fcl\u00e9s\u00e9re.
Atk\u00e1r lak\u00f3inak sz\u00e1ma 1780 f\u0151. A faluban 2 csoportos \u00f3voda, 8 oszt\u00e1lyos iskola m\u0171k\u00f6dik. Fel\u00faj\u00edtott m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z, sporttelep, body-terem, j\u00e1tsz\u00f3terek, parkok, mag\u00e1ntulajdonban l\u00e9v\u0151 horg\u00e1szt\u00f3 adnak lehet\u0151s\u00e9get az itt lak\u00f3knak a sportol\u00e1sra, kikapcsol\u00f3d\u00e1sra.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
DETK<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Detk a D\u00e9l-M\u00e1tra keleti r\u00e9sz\u00e9n elter\u00fcl\u0151 telep\u00fcl\u00e9s, a M\u00e1tra lignit\u00e1gy\u00e1n fekszik. R\u00e9g\u00e9szeti m\u00fazeuma a t\u00e9rs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek t\u00f6bb sz\u00e1zezer \u00e9ves m\u00faltj\u00e1r\u00f3l mes\u00e9l.<\/strong><\/p>

Els\u0151 r\u00e9g\u00e9szeti eml\u00e9kei a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 sz\u00f3rv\u00e1nyleletek. Az \u00c1rp\u00e1dok alatt v\u00e1lt neve ismertt\u00e9. 1332-ben, a p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben m\u00e1r \u00edrtak r\u00f3la. 1348-ban Egyh\u00e1zas-Detk n\u00e9ven, a XV. sz\u00e1zadban pedig Detk, illetve Deech n\u00e9ven volt ismert. A k\u00f6zs\u00e9g m\u0171eml\u00e9kekben viszonylag gazdag. 1332-ben temploma, pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja volt. 1606-ban Detk Ny\u00e1ry P\u00e1l birtok\u00e1ba ker\u00fclt, majd a vagyon egyik fele Haller Gy\u00f6rgy\u00e9 lett. A Ny\u00e1ry \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k\u00f6n k\u00edv\u00fcl a Petrovay, a Husz\u00e1r, a Boss\u00e1nyi, a Szunyogh csal\u00e1dok, k\u00e9s\u0151bb az Orczy, valamint a Tarr\u00f3dy csal\u00e1dok szerepeltek, mint birtokok urai. A t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1s folyt\u00e1n a k\u00f6zs\u00e9g t\u00f6bb \u00edzben eln\u00e9ptelenedett, de mindig \u00fajratelep\u00fclt. A telep\u00fcl\u00e9s 1686-87-ben lakatlan puszt\u00e1v\u00e1 lett, 1697-ben k\u00f6lt\u00f6ztek be p\u00e9terfalvi – G\u00f6m\u00f6r megyei – jobb\u00e1gyok. 1701-ben m\u00e1r ism\u00e9t 32 feln\u0151tt jobb\u00e1gyf\u00e9rfi lakta a falut. 1710 k\u00f6r\u00fcl pl\u00e9b\u00e1nosa Telekessy p\u00fcsp\u00f6kt\u0151l az egyh\u00e1znak j\u00e1r\u00f3 detki gabonad\u00e9zsma elenged\u00e9s\u00e9t k\u00e9rte, a romos templom kik\u00f6vez\u00e9s\u00e9re. Az 1720-as \u00e9vek elej\u00e9n Szent Gy\u00f6rgy v\u00e9rtan\u00fa tisztelet\u00e9re emelt anyaegyh\u00e1z\u00e1nak k\u00e9t fili\u00e1ja volt, Ludas \u00e9s Hevesugra, 1733-t\u00f3l idetartozott Halmaj, majd 1747-ben Ugra is. A k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9p\u00fclet\u00e9re 1970-ben Pet\u0151fi-domborm\u0171vet helyeztek el. A k\u00f6zs\u00e9g els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171v\u00e9t 1933-ban, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fasat pedig 1994-ben avatt\u00e1k fel. 1999-ben ker\u00fclt felavat\u00e1sra Pet\u0151fi S\u00e1ndor szobra, majd 2001-ben a Milleneumi eml\u00e9km\u0171 \u00e9s eml\u00e9kpark.<\/p>

A telep\u00fcl\u00e9sen az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171, n\u00e9melyik kisv\u00e1ros is megirigyelheti. 1977-ben eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kombin\u00e1tot l\u00e9tes\u00edtettek, melyben \u00e1ltal\u00e1nos orvosi rendel\u0151, fogorvosi rendel\u0151, illtetve anya- \u00e9s csecsem\u0151v\u00e9delmi rendel\u0151, gy\u00f3gyszert\u00e1r \u00e9s szolg\u00e1lati lak\u00e1s kapott helyet. Az 50 f\u00e9r\u0151helyes \u00f3vod\u00e1ban 4 \u00f3vodapedag\u00f3gus foglalkozik a gyerekekkel. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban 8 tanterem m\u0171k\u00f6dik. Az oktat\u00e1s ter\u00e9n a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika fejleszt\u00e9se a legnagyobb feladat. M\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z \u00e9s h\u00e9tezer k\u00f6tetes \u00f6nkorm\u00e1nyzati k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e1ll a lakoss\u00e1g rendelkez\u00e9s\u00e9re. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9vekben az infrastrukt\u00far\u00e1ban jelent\u0151s fejleszt\u00e9seket hajtottak v\u00e9gre, pl. \u00fatfel\u00faj\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geztek, korszer\u0171s\u00edtett\u00e9k a k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1st, parkol\u00f3t \u00e9s j\u00e1tsz\u00f3teret hoztak l\u00e9tre. Sor ker\u00fclt az int\u00e9zm\u00e9nyek (m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z, k\u00f6nyvt\u00e1r, iskolai szert\u00e1r, polg\u00e1rmesteri hivatal) fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra is. K\u00f6zt\u00e9ri padokat \u00e1ll\u00edtottak fel, l\u00e9trehoztak egy buszfordul\u00f3t, berendezt\u00e9k a h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u0151 termet. A g\u00e1z bevezet\u00e9s\u00e9re 1995-ben ker\u00fclt sor.<\/p>

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben \u00faj utakat, j\u00e1rd\u00e1kat \u00e9p\u00edtettek, k\u00e9t buszmeg\u00e1ll\u00f3t alak\u00edtottak ki, s elk\u00e9sz\u00fclt a Bene-patak f\u00f6l\u00f6tt egy faragott gyalogh\u00edd. Az utak mind aszfaltozottak, portalan\u00edtottak. Az elm\u00falt \u00e9vekben a detkiek messze f\u00f6ldre is elvitt\u00e9k a M\u00e1tra vid\u00e9k \u00fczenet\u00e9t, egyre sz\u00e9lesed\u0151 nemzetk\u00f6zi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az ausztriai, Salzburg k\u00f6rny\u00e9ki Amplwang v\u00e1rosk\u00e1val m\u00e9g a helyi adotts\u00e1gok is megegyez\u0151k voltak. Detkhez hasonl\u00f3an ott szint\u00e9n k\u00fclfejt\u00e9s h\u00faz\u00f3dik a telep\u00fcl\u00e9s hat\u00e1r\u00e1ban, ak\u00e1rcsak itt a M\u00e1trai Er\u0151m\u0171 Zrt. k\u00fclsz\u00edni b\u00e1ny\u00e1i. 1993-ban az erd\u00e9lyi Bodok nev\u0171 telep\u00fcl\u00e9ssel ugyancsak felvett\u00e9k a kapcsolatot. A Kov\u00e1szna megy\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 kis k\u00f6zs\u00e9g m\u00e9g kopjaf\u00e1t is k\u00fcld\u00f6tt a M\u00e1traalj\u00e1ra, mely ma a polg\u00e1rmesteri hivatal kertj\u00e9ben d\u00edszeleg. A Detk \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a szlov\u00e1kiai P\u00e9terfalv\u00e1val is kialakult; a k\u00e9t k\u00f6zs\u00e9g m\u00faltj\u00e1t \u00f6sszek\u00f6ti, hogy a XVII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, a XVIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n t\u00f6bb csal\u00e1d telep\u00fclt onnan Detkre.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
DOMOSZL\u00d3<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Domoszl\u00f3, a M\u00e1traalj\u00e1n fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9s h\u00edres csemegesz\u0151l\u0151j\u00e9r\u0151l, borkult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Hat\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 a vadreg\u00e9nyes Tarj\u00e1nka-szurdok.<\/em><\/strong><\/p>

A telep\u00fcl\u00e9s a M\u00e1tra hegys\u00e9g d\u00e9li l\u00e1b\u00e1n\u00e1l helyezkedik el, a Gy\u00f6ngy\u00f6st \u00e9s Egert \u00f6sszek\u00f6t\u0151 2416-os k\u00f6z\u00fat ment\u00e9n. A k\u00f6zs\u00e9get a Z\u00e1voza-patak szeli kett\u00e9. A telep\u00fcl\u00e9s domborzata v\u00e1ltozatos, term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kekben b\u0151velked\u0151. Belter\u00fclete 180 ha, k\u00fclter\u00fclete 3842 ha, a lakoss\u00e1g l\u00e9leksz\u00e1ma 2012. janu\u00e1r 1-j\u00e9n 2038 f\u0151.<\/p>

Domoszl\u00f3 k\u00f6zs\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n m\u00e1r a k\u0151korszakban is voltak lakott helyek, erre engednek k\u00f6vetkeztetni a telep\u00fcl\u00e9s hat\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lt k\u0151balt\u00e1k \u00e9s malomk\u0151 darabok.<\/p>

Szent Istv\u00e1n kor\u00e1ban \u00e9s Aba S\u00e1muel kir\u00e1lys\u00e1ga idej\u00e9n bizton \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy Domoszl\u00f3 falu Aba S\u00e1muel birtoka volt. K\u00e9s\u0151bb fia Dumuzlaus herceg tulajdon\u00e1t k\u00e9pezte, aki a p\u00e9csv\u00e1radi ap\u00e1ts\u00e1gnak adom\u00e1nyozta. A falut ebben az id\u0151szakban az oklevelek szerint dar\u00f3cok lakt\u00e1k, m\u00e1s le\u00edr\u00e1sok szerint kir\u00e1lyi solym\u00e1szok. Nagyon gyakori volt a m\u00faltban, hogy egyes telep\u00fcl\u00e9sek a birtokosukr\u00f3l nyert\u00e9k nev\u00fcket, \u00e9s az egykori birtokos neve f\u00f6ldrajzi n\u00e9vv\u00e9 v\u00e1ltozott. Ez t\u00f6rt\u00e9nt Domoszl\u00f3 eset\u00e9ben is.<\/p>

T\u00e9rs\u00e9gi viszonylatban elmondhat\u00f3, hogy a tat\u00e1rok nagy puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9geztek a k\u00f6rny\u00e9ken. A falubeliek a M\u00e1tra hegyei k\u00f6z\u00e9 menek\u00fcltek, \u00e9s az \u00e9h\u00edns\u00e9g \u00e9s s\u00e1skaj\u00e1r\u00e1s k\u00f6zepette is nagy sz\u00e1mban v\u00e9szelt\u00e9k \u00e1t a neh\u00e9z id\u0151ket. Az els\u0151 okm\u00e1ny 1260-b\u00f3l val\u00f3, melyet az al\u00e1bbi id\u00e9zet mutat: \u201eIstv\u00e1n ifjabb kir\u00e1lyunk Dumuszlo f\u00f6ldet t\u00e1rgyaz\u00f3 adom\u00e1nya Kompolt comes sz\u00e1m\u00e1ra 1260-k\u00f6r\u00fcl.\u201d V. Istv\u00e1n kir\u00e1ly 1273-ban Kompolty P\u00e9tert, a M\u00e1tra vid\u00e9k egyik ur\u00e1t t\u00fcnteti ki adom\u00e1nyoz\u00e1ssal. XIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n III. Endre kir\u00e1ly nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik 3 \u00fajabb okm\u00e1ny Domoszl\u00f3r\u00f3l. Ezek az okm\u00e1nyok 1291-b\u0151l, 1294-b\u0151l \u00e9s 1296-b\u00f3l val\u00f3k.<\/p>

Domoszl\u00f3 1883-ig Tarnai, ut\u00e1na, a Gy\u00f6ngy\u00f6si j\u00e1r\u00e1shoz tartozott. 1950-ig nagyk\u00f6zs\u00e9gi kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt\u00e1k. 1895-t\u0151l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 anyak\u00f6nyvi ker\u00fclet. A nagyk\u00f6zs\u00e9geknek saj\u00e1t jegyz\u0151je volt \u00e9s k\u00e9pes volt \u00f6n\u00e1ll\u00f3an ell\u00e1tni a saj\u00e1t feladatait. A k\u00f6zs\u00e9gi szervezet, a k\u00f6zs\u00e9gi \u00f6nkorm\u00e1nyzat test\u00fcleti \u00e9s egyedi szervekb\u0151l \u00e1llt.<\/p>

A telep\u00fcl\u00e9sen 149 v\u00e1llalkoz\u00e1s m\u0171k\u00f6dik. Mag\u00e1nsz\u00e1ll\u00e1shely m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9vel 12 f\u0151 foglalkozik, a f\u00e9r\u0151helyek sz\u00e1ma 91 f\u0151.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
GY\u00d6NGY\u00d6SHAL\u00c1SZ<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Gy\u00f6ngy\u00f6shal\u00e1sz a M\u00e1tra \u00e9s az Alf\u00f6ld tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l fekv\u0151, alf\u00f6ldi jelleg\u0171 telep\u00fcl\u00e9s. M\u0171eml\u00e9k temploma k\u00e9s\u0151 barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, a Hanisz k\u00faria \u00e9s a ravataloz\u00f3 <\/em>klasszicista st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet.<\/em><\/strong><\/p>

Gy\u00f6ngy\u00f6shal\u00e1sz 2700 lakos\u00fa k\u00f6zs\u00e9g Heves megye d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n, a Nyugati \u2013M\u00e1traalj\u00e1n, Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l 4 km-re. Els\u0151 okleveles eml\u00edt\u00e9se 1267-ben t\u00f6rt\u00e9nt Terra Halaz n\u00e9valakban. K\u00e1roly R\u00f3bert Gy\u00f6ngy\u00f6shal\u00e1szt 1327-ben a Kacsics nembeli Sz\u00e9chenyi Tam\u00e1s erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak adta.<\/p>

A falu 1528-ban B\u00e1thory Andr\u00e1s\u00e9, 1546-ban Losonczy Istv\u00e1n\u00e9 volt, 1600-ban t\u0171nt fel a birtokosok k\u00f6z\u00f6tt D\u00f3sa Tam\u00e1s, a XVII. sz\u00e1zadban birtokosok voltak m\u00e9g a F\u00f6ldv\u00e1ry, Szegedi, Mosd\u00f3sy, Gy\u0151ri \u00e9s P\u00e9chy csal\u00e1dok. 1712-ben az Orczyak, Alm\u00e1syak, Hamarok, Bajcsiak, \u00e9s Kad\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt oszlott meg a falu birtokjoga. A sz\u00e1zad folyam\u00e1n \u00f6r\u00f6kl\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n tov\u00e1bbi csal\u00e1dok v\u00e1ltak tulajdonosokk\u00e1, \u00edgy a Haller, Okolics\u00e1nyi \u00e9s Gosztonyi csal\u00e1dok. Az 1848\/49-es szabads\u00e1gharcban hal\u00e1szi honv\u00e9dek is r\u00e9szt vettek, az ezt k\u00f6vet\u0151 jobb\u00e1gyfelszabad\u00edt\u00e1sban az \u00farb\u00e9res jobb\u00e1gyok f\u00f6ldtulajdonhoz jutottak, a nagysz\u00e1m\u00fa zsell\u00e9rs\u00e9g azonban nem.<\/p>

A XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l meger\u0151s\u00f6dtek a k\u00f6zs\u00e9g piaci kapcsolatai, a k\u00f6rny\u00e9k kedvez\u0151 v\u00edzrajzi adotts\u00e1gainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en t\u00f6bb malom is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt itt. Az ipar fejl\u0151d\u00e9se lass\u00fa volt, a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig a helyi ig\u00e9nyeket t\u00f6bbnyire kisiparosok el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni f\u00f6ldoszt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en t\u00f6bb mint sz\u00e1z csal\u00e1d jutott term\u0151f\u00f6ldh\u00f6z, a mez\u0151gazdas\u00e1g nagy\u00fczemi \u00e1talak\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n a m\u00falt sz\u00e1zad hatvanas \u00e9veiben ezeket a ter\u00fcleteket tagos\u00edtott\u00e1k. A rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9vekben a privatiz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1si folyamatok eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u00fajra a csal\u00e1di \u00e9s a mag\u00e1ngazdas\u00e1gok jelentik a mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s alapj\u00e1t. Sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldi n\u00f6v\u00e9nytermeszt\u00e9st ezer\u00f6tsz\u00e1z hekt\u00e1ron folytatnak, a f\u0151 profil a b\u00faza \u00e9s napraforg\u00f3, a sz\u0151l\u0151\u00fcltetv\u00e9nyek nagys\u00e1ga 320 hekt\u00e1r, feh\u00e9r \u00e9s v\u00f6r\u00f6s sz\u0151l\u0151t egyar\u00e1nt m\u0171velnek. A telep\u00fcl\u00e9sen hegyk\u00f6zs\u00e9g \u00e9s gazdak\u00f6r is m\u0171k\u00f6dik.<\/p>

Gy\u00f6ngy\u00f6shal\u00e1sz rendelkezik az alapfok\u00fa oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyekkel: az elm\u00falt \u00e9vekben az \u00f3vod\u00e1t \u00e9s az iskol\u00e1t is fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. 2011-ben a m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1zat korszer\u0171s\u00edtett\u00e9k. A Gy\u00f6ngy\u00f6shal\u00e1szi \u00c1ltal\u00e1nos M\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpont az oktat\u00e1si nevel\u00e9si \u00e9s k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si feladatokat int\u00e9zm\u00e9nyi szinten l\u00e1tja el. A telep\u00fcl\u00e9sen hatezer k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1r v\u00e1rja az olvasni v\u00e1gy\u00f3kat. Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi alapell\u00e1t\u00e1s ugyancsak biztos\u00edtott.<\/p>

Gy\u00f6ngy\u00f6shal\u00e1szon a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en komoly eredm\u00e9nyeket \u00e9rtek el a helyi k\u00f6zszolg\u00e1ltat\u00e1sok k\u00f6r\u00e9ben: ki\u00e9p\u00fclt a vezet\u00e9kes g\u00e1z- \u00e9s szennyv\u00edzcsatorna rendszer, a telefonh\u00e1l\u00f3zat, folyamatosan korszer\u0171s\u00edtik a felsz\u00edni csapad\u00e9kv\u00edz \u00e1rkokat, csatorn\u00e1kat. A k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1st korszer\u0171, energiatakar\u00e9kos l\u00e1mpatestek biztos\u00edtj\u00e1k.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
GY\u00d6NGY\u00d6SPATA<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Gy\u00f6ngy\u00f6spata a M\u00e1tra d\u00e9lnyugati l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, fest\u0151i, dombos k\u00f6rnyezetben fekszik. A hajdani mez\u0151v\u00e1rosi rangot visel\u0151 honfoglal\u00e1s kori telep\u00fcl\u00e9s napjainkban bor\u00e1r\u00f3l, pal\u00f3c n\u00e9pszok\u00e1sair\u00f3l \u00e9s m\u0171eml\u00e9keir\u0151l h\u00edres.<\/em><\/strong><\/p>

A k\u00f6zs\u00e9g m\u00e1r a k\u00e9s\u0151 vaskorban is lakott ter\u00fclet volt, de letelepedtek itt az avarok csak\u00fagy, mint a honfoglal\u00f3 magyarok. Anonymus szerint \u00c1rp\u00e1d fejedelem k\u00e9t vez\u00e9r\u00e9nek adom\u00e1nyozta a M\u00e1tra erdeit, kiknek unok\u00e1ja n\u00e9vad\u00f3\u0151s\u00fcnkPata a X. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben v\u00e1rat \u00e9p\u00edtett. E v\u00e1r k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n telep\u00edtett\u00e9k le a v\u00e1rv\u00e9d\u0151 \u00e9s szolg\u00e1l\u00f3 n\u00e9peket, melyeket a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sek mai nevei is meg\u0151riztek (pl. Hal\u00e1sz, Jobb\u00e1gyi). Pata \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi rokons\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n k\u00e9s\u0151bbi lesz\u00e1rmazottja, Aba S\u00e1muel lehetett a kir\u00e1ly. A v\u00e1r mellett \u00e9p\u00fclt 1010-ben a f\u0151esperess\u00e9gi templom, amely t\u00f6bb mint 40 telep\u00fcl\u00e9s egyh\u00e1zi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lta. A v\u00e1rat 1460-ban cseh huszit\u00e1k sz\u00e1llt\u00e1k meg, ahol M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly els\u0151 \u00e9s gy\u0151ztes csat\u00e1j\u00e1t v\u00edvta. Ez id\u0151ben M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly a k\u00f6zs\u00e9get mez\u0151v\u00e1rosi rangra emelte, mely 1870-ig \u00e9lt. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g idej\u00e9n szult\u00e1ni birtok volt, ez\u00e9rt nem n\u00e9ptelenedett el (falvak.hu).<\/p>

A telep\u00fcl\u00e9s megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 a 3-as \u00faton Gy\u00f6ngy\u00f6sig, majd nyugat fel\u00e9, P\u00e1szt\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba. Miut\u00e1n az utaz\u00f3 Gy\u00f6ngy\u00f6s fel\u0151l \u00e1thajt a XVIII. sz\u00e1zadban emelt k\u00e9tny\u00edl\u00e1s\u00fa barokk k\u0151h\u00eddon, \u00e9s integet Nepomuki Szt. J\u00e1nosnak, mintegy 100 m\u00e9ter ut\u00e1n, jobbra, az \u00fat mellett pillanthatja meg a Kis Boldogasszony Pl\u00e9b\u00e1niatemplomot, melyet els\u0151 form\u00e1j\u00e1ban m\u00e9g a XII. sz\u00e1zadban emelt Pata vez\u00e9r nemzets\u00e9ge. A le\u00edr\u00e1sok alapj\u00e1n a most l\u00e1that\u00f3 form\u00e1j\u00e1t a templom a XV. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n nyerte el, amikor a r\u00e9gi k\u00e1poln\u00e1k felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, bord\u00e1s boltozattal fedett, h\u00e1romhaj\u00f3s \u00e1l-csarnoktemplomm\u00e1 form\u00e1ltak.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
GY\u00d6NGY\u00d6SSOLYMOS<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Gy\u00f6ngy\u00f6ssolymos a D\u00e9l-M\u00e1tra k\u00f6zep\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, t\u00f6bb csod\u00e1latos hegy \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben fekszik. A k\u00f6zs\u00e9get a m\u00e1trai kisvas\u00fat, valamint sz\u00e1mos turista \u00fatvonal is \u00e9rinti, amely turisztikailag jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszik a telep\u00fcl\u00e9s \u00e9let\u00e9ben. <\/em><\/strong><\/p>

K\u00f6zigazgat\u00e1silag Heves Megye ir\u00e1ny\u00edtja. Megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 a 3 km-re l\u00e9v\u0151 Gy\u00f6ngy\u00f6sr\u0151l, valamint a 24 sz. f\u0151\u00fatvonalr\u00f3l. A telep\u00fcl\u00e9s lakoss\u00e1ga 3173 f\u0151.<\/p>

A k\u00f6zs\u00e9g neve el\u0151sz\u00f6r a 13. sz\u00e1zadban bukkant fel. T\u00f6bbf\u00e9le n\u00e9valakban is el\u0151fordul a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sokban, \u00edgy tal\u00e1lkozhatunk Solomus, Sumus, Solimus n\u00e9valakokkal. A k\u00f6zs\u00e9g a nev\u00e9t a Solymosy csal\u00e1dt\u00f3l kapta. A Solymosy csal\u00e1d ut\u00e1n az egri p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g lett a birtokos, majd a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g \u00e9vsz\u00e1zada k\u00f6vetkezett. 1212-ben II. Endre kir\u00e1ly adom\u00e1nylevel\u00e9ben a Solymosi Szents\u00edr elnevez\u00e9s\u0171 szerzetesrendnek birtokot adom\u00e1nyozott. Az 1600-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l malomk\u0151-b\u00e1nya \u00fczemelt a faluban. Az 1799-es uradalmi lelt\u00e1r szerint 8 uras\u00e1gi malom, f\u0171r\u00e9szmalom, kall\u00f3malom, p\u00e1linkaf\u0151z\u0151, 100 kataszteri hold majors\u00e1gi sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ld, 8000 kat. hold uradalmi erd\u0151 is tartozott egyebek mellett a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g gazdas\u00e1g\u00e1hoz.<\/p>

A M\u00e1tra k\u00f6zels\u00e9ge miatt a k\u00f6zs\u00e9get t\u00f6bb csod\u00e1latos hegy veszi k\u00f6r\u00fcl, a M\u00e1traalja erd\u0151mentes ter\u00fcletein pedig sz\u0151l\u0151vel bor\u00edtott, megm\u0171velt ter\u00fcleteket tal\u00e1lunk. A k\u00f6zs\u00e9get a m\u00e1trai kisvas\u00fat is \u00e9rinti, amelynek kiindul\u00f3 pontja Gy\u00f6ngy\u00f6s v\u00e1rosa, v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sa pedig a fest\u0151i k\u00f6rnyezet\u0171 Szalajkah\u00e1z.<\/p>

A k\u00f6zs\u00e9g nagy m\u00falt\u00fa kultur\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gokkal rendelkezik. 1961-ben \u00e9p\u00fclt a G\u00e1rdonyi G\u00e9za M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1z, amely az\u00f3ta folyamatosan \u00fajul, fejl\u0151dik. Az int\u00e9zm\u00e9ny k\u00fcldet\u00e9se, hogy kapcsolatot teremtsen az emberek \u00e9s a kult\u00fara k\u00f6z\u00f6tt. A 200 f\u00e9r\u0151helyes sz\u00ednh\u00e1zterem a faluk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g rendezv\u00e9nyeinek sz\u00edntere. Az \u00e9p\u00fcletben kap helyet a K\u00f6zs\u00e9gi \u00e9s Iskolai K\u00f6nyvt\u00e1r is. A h\u00e1z helyet ad a telep\u00fcl\u00e9sen t\u00f6rt\u00e9n\u0151 nagyobb esem\u00e9nyeknek, \u00fcnneps\u00e9geknek \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00fcnnepeknek. Az int\u00e9zm\u00e9nyben folyik a helyi h\u00edrlap, a Solymosi H\u00edrmond\u00f3 szerkeszt\u00e9se is.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
GY\u00d6NGY\u00d6SOROSZI<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Gy\u00f6ngy\u00f6soroszi a M\u00e1tra d\u00e9li lank\u00e1in, fest\u0151i k\u00f6rnyezetben fekszik. Erd\u0151s ter\u00fcletei ide\u00e1lis kir\u00e1ndul\u00f3helyek. A telep\u00fcl\u00e9s hegyein kit\u0171n\u0151 csemege- \u00e9s borsz\u0151l\u0151 terem, \u00e9rcb\u00e1ny\u00e1szata k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171.<\/em><\/strong><\/p>

Gy\u00f6ngy\u00f6soroszi az \u00c9szak- Magyarorsz\u00e1gi r\u00e9gi\u00f3ban, Heves Megy\u00e9ben, a Gy\u00f6ngy\u00f6si Kist\u00e9rs\u00e9g egyik telep\u00fcl\u00e9se, mely a M\u00e1tra alj\u00e1n helyezkedik el. Ter\u00fclete: 2139 ha, lakosok sz\u00e1ma: 1530 f\u0151, lak\u00e1sok sz\u00e1ma: 561 db. A falu belter\u00fcleti telep\u00fcl\u00e9sr\u00e9sze a k\u00f6zs\u00e9gt\u0151l 7 km-re fekv\u0151 K\u00e1rolyt\u00e1r\u00f3. Itt mintegy 70 lak\u00f3h\u00e1z tal\u00e1lhat\u00f3. K\u00fclter\u00fcletei: Bagolyv\u00e1r, V\u00edzg\u00e1t \u00e9s Templomr\u00e9t egy-egy lak\u00f3egys\u00e9ggel. Megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 Gy\u00f6ngy\u00f6sr\u0151l a 24137 sz. \u00fatvonalon, az erdei \u00faton tov\u00e1bb haladva pedig eljutunk a m\u00e1trai telep\u00fcl\u00e9sekre.<\/p>

A ter\u00fclet tengerszint feletti magass\u00e1ga 100 \u00e9s 650 m k\u00f6z\u00f6tt van.\u00a0 Erd\u0151ter\u00fclete 26 %, barnaf\u00f6ld \u00e9s fekete nyirokf\u00f6ld a talaja.<\/p>

A bronzkorb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 sz\u00f3rv\u00e1nyleletek szerint az egykori avar uralom eml\u00e9kei a g\u00e1tnyomok. A honfoglal\u00e1s ut\u00e1n hamar ben\u00e9pesedett, 1209-ben szerepel a neve Huruzi n\u00e9ven \u00edrott eml\u00e9keinkben. 1235-ben Huruz, majd 1275-ben \u00edr\u00f3dott oklev\u00e9l alapj\u00e1n Urus, illetve az egri k\u00e1ptalan hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1si egyik oklevel\u00e9ben Oros n\u00e9ven szerepel. Ekkor az Aba nemzets\u00e9g birtoka. A p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben, 1332-ben m\u00e1r Orozi n\u00e9ven eml\u00edtik. A XIV. sz\u00e1zadban birtokosai voltak a Szinai, Lapispataki \u00e9s Segnyei csal\u00e1dok, m\u00edg a XV. sz\u00e1zadban B\u00e1thory Istv\u00e1n foglalta el mag\u00e1nak.<\/p>

A t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1s idej\u00e9n a helys\u00e9g jelent\u0151s\u00e9ge igen csek\u00e9ly, 1556-ban n\u00e9ptelen faluk\u00e9nt t\u00fcntett\u00e9k fel. A XVII. sz\u00e1zadban ism\u00e9t lakott telep\u00fcl\u00e9s, a sz\u0151l\u0151termel\u0151 k\u00f6zs\u00e9get ekkor a F\u00f6ldv\u00e1ryak birtokolt\u00e1k. A XVIII. sz\u00e1zadban az Alm\u00e1sy, a Mocs\u00e1ry csal\u00e1dok mellett a Jelenffy, Komj\u00e1ti \u00e9s Nyitrai csal\u00e1dok is tulajdonjogot szereztek. A XIX. sz\u00e1zad kezdet\u00e9n a Bajza, gr\u00f3f Teleki, R\u00e1day \u00e9s V\u00e1gner csal\u00e1dok is a birtokosai.<\/p>

1799-ben \u00e1rv\u00edz volt, mely a falu nagy r\u00e9sz\u00e9t is elpuszt\u00edtotta. 1828-ban 754, m\u00edg 1900-ban 965 lakos \u00e9lt a telep\u00fcl\u00e9sen.<\/p>

A k\u00f6zs\u00e9g templom\u00e1t m\u00e1r 1332-ben eml\u00edti a p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k. Ez az Alexandriai Szent Katalinr\u00f3l elnevezett legr\u00e9gebbi templom 1680 k\u00f6r\u00fcl elpusztult, a XVIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l tesznek eml\u00edt\u00e9st a forr\u00e1sok. Berendez\u00e9sei \u00e9s felszerel\u00e9sei k\u00f6z\u00fcl ma is sok sz\u00e1rmazik ebb\u0151l a korb\u00f3l. A templom kertj\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 helyileg v\u00e9dett m\u0171eml\u00e9kek a Nepomuki Szent J\u00e1nos k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt szobra, a Szenth\u00e1roms\u00e1g szobor \u00e9s a k\u0151kereszt, amely barokk st\u00edlus\u00fa. A Pet\u0151fi utca 22. sz\u00e1m alatti lak\u00f3h\u00e1z fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bla jelzi, hogy itt \u00e9let\u00e9nek egy szakasz\u00e1n itt \u00e9lt Bajza J\u00f3zsef, a reformkor k\u00f6lt\u0151je.<\/p>

\u00c9rcb\u00e1ny\u00e1szata k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171, mely a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g alatt megsz\u0171nt. Aranyb\u00e1nya\u00e9rc nev\u0171 nemesf\u00e9mb\u00e1nya \u00fczem\u00e9t 1699-ben \u00faj\u00edtott\u00e1k meg, 1767-ben Fazola Henrik tett k\u00eds\u00e9rletet a b\u00e1nyam\u0171vel\u00e9sre. 1866-ban megsz\u0171nt a b\u00e1ny\u00e1k m\u0171vel\u00e9se. Az Urik\u00e1ny-Zsilv\u00f6lgyi Magyar K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya Rt. folytatott kutat\u00e1sokat 1926-t\u00f3l 1931-ig. 1945-ben a magyar \u00e1llam v\u00e1s\u00e1rolta meg a Gy\u00f6ngy\u00f6soroszi \u00c9rcb\u00e1ny\u00e1t, mely gazdas\u00e1gtalan termel\u00e9s miatt 1986-ban bez\u00e1rt.<\/p>

A lakoss\u00e1g f\u0151 foglalkoz\u00e1sa a sz\u0151l\u0151termel\u00e9s volt, mivel a falu hegyes vid\u00e9k\u00e9n kit\u0171n\u0151 csemege- \u00e9s borsz\u0151l\u0151 termett. A term\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl a b\u00faza, a zab, kukorica \u00e9s z\u00f6ldtakarm\u00e1ny a legjelent\u0151sebb.\u00a0 Az 1959-ben megalakult a „Febru\u00e1r 24” Mez\u0151gazdas\u00e1gi Termel\u0151sz\u00f6vetkezet, 1994-t\u0151l nem \u00fczemel, felsz\u00e1molt\u00e1k. Sokan visszaig\u00e9nyelt\u00e9k \u00e9s k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1s illetve r\u00e9szar\u00e1ny alapj\u00e1n mag\u00e1ntulajdonukba vett\u00e9k f\u00f6ldjeiket, melyek m\u0171vel\u00e9s\u00e9t egy\u00e9nileg v\u00e9gzik.<\/p>

A telep\u00fcl\u00e9s helyzete infrastruktur\u00e1lisan j\u00f3nak mondhat\u00f3, v\u00edz-, szennyv\u00edz, g\u00e1zvezet\u00e9k h\u00e1l\u00f3zat biztos\u00edtott. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 polg\u00e1rmesteri hivatallal, iskol\u00e1val, \u00f3vod\u00e1val, orvosi rendel\u0151vel, gy\u00f3gyszert\u00e1rral rendelkezik. Az elm\u00falt 6 \u00e9vben az \u00f6nkorm\u00e1nyzat int\u00e9zm\u00e9nyei p\u00e1ly\u00e1zati \u00e9s saj\u00e1ter\u0151s forr\u00e1sb\u00f3l fel\u00faj\u00edt\u00e1sra ker\u00fcltek. Helyet kap a telep\u00fcl\u00e9sen posta, p\u00e9nzint\u00e9zet, t\u00f6bb kereskedelmi egys\u00e9g.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
GY\u00d6NGY\u00d6STARJ\u00c1N<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Gy\u00f6ngy\u00f6starj\u00e1n a M\u00e1tra d\u00e9li l\u00e1b\u00e1n\u00e1l ter\u00fcl el, a Tarj\u00e1n-patak v\u00f6lgy\u00e9ben.<\/em> <\/strong>
A k\u00e9s\u0151bronzkori, bork\u00e9sz\u00edt\u0151 m\u00faltj\u00e1r\u00f3l h\u00edres telep\u00fcl\u00e9sen tal\u00e1lhat\u00f3 Magyarorsz\u00e1g leghosszabb egyenes \u00e1g\u00fa pinc\u00e9je, a Haller pince.<\/em><\/strong><\/p>

E k\u00e9s\u0151bronzkori telep\u00fcl\u00e9st a 707 m magas Vil\u00e1gos, valamint a 812 m magas T\u00f3thegyes \u00f6leli k\u00f6r\u00fcl. A f\u00f6l\u00f6tte magasl\u00f3 hegyet hajdan v\u00e1r is koszor\u00fazta. A heves megyei kis k\u00f6zs\u00e9g neve arra utal, hogy az orsz\u00e1g egyik legnagyobb nemzets\u00e9g\u00e9nek birtoka volt.<\/p>

A XIII. sz\u00e1zad \u00f3ta lakott, els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9ke 1275-b\u0151l sz\u00e1rmazik. Ekkor Tharian maior \u00e9s minor n\u00e9valakban szerepelt. Az Aba nemzets\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Tarj\u00e1ni Gy\u00f6rgy h\u00e1rom fi\u00e1nak birtok\u00e1t k\u00e9pezte.
A falu k\u00e9t r\u00e9szre oszlott: Nagy- \u00e9s Kistarj\u00e1nra. Meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e1gazat a mez\u0151gazdas\u00e1g, ezen bel\u00fcl is a gy\u00fcm\u00f6lcs- \u00e9s sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9s, valamint a bork\u00e9sz\u00edt\u00e9s. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa leghosszabb egyenes\u00e1g\u00fa pinc\u00e9je a Haller pince.
Gy\u00f6ngy\u00f6starj\u00e1n sz\u0151l\u0151termel\u0151, bork\u00e9sz\u00edt\u0151 m\u00faltj\u00e1r\u00f3l is h\u00edres. A k\u00f6rny\u00e9kbeli telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl itt tal\u00e1lhat\u00f3 a legt\u00f6bb bor\u00e1sz, akik palackos borokat \u00e1ll\u00edtanak el\u0151. Kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 borok mind belf\u00f6ld\u00f6n, mind k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n igen keresettek.
Gy\u00f6ngy\u00f6starj\u00e1n egy dinamikusan fejl\u0151d\u0151 falu, melynek vezet\u0151i kihaszn\u00e1lva a p\u00e1ly\u00e1zati lehet\u0151s\u00e9geket, folyamatosan fejlesztik a telep\u00fcl\u00e9st. Gy\u00f6ngy\u00f6starj\u00e1n K\u00f6zs\u00e9gi \u00d6nkorm\u00e1nyzat K\u00e9pvisel\u0151-test\u00fclete 2008. \u00e9vben p\u00e1ly\u00e1zatot ny\u00fajtott be az Eur\u00f3pai Mez\u0151gazdas\u00e1gi Vid\u00e9kfejleszt\u00e9si Alaphoz az Integr\u00e1lt K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s Szolg\u00e1ltat\u00f3 T\u00e9r kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re.A p\u00e1ly\u00e1zat sikeres volt, \u00e9s ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt ker\u00fclt kialak\u00edt\u00e1sra a R\u00e1k\u00f3czi \u00fat 1. sz alatti \u00e9p\u00fclet. \u00c1tad\u00e1sa 2011. augusztus 1-j\u00e9n megt\u00f6rt\u00e9nt, az\u00f3ta v\u00e1rja a k\u00f6zs\u00e9g lakoss\u00e1g\u00e1t.
A k\u00f6zs\u00e9gben 90 f\u00e9r\u0151helyes \u00f3voda \u00e9s csal\u00e1di napk\u00f6zi is m\u0171k\u00f6dik. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban nagy hangs\u00falyt fektetnek az angol nyelv \u00e9s az informatika oktat\u00e1s\u00e1ra, valamint a m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9sre, 2011 \u0151sz\u00e9n adt\u00e1k \u00e1t a rajz szaktantermet.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
HALMAJUGRA<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Halmajugra a M\u00e1tra lignit\u00e1gy\u00e1n fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9s. R\u00e9gm\u00falt t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t id\u00e9zi fel a falu ugrai r\u00e9szen tal\u00e1lhat\u00f3 m\u0171eml\u00e9ktemploma.<\/em><\/strong><\/p>

1950-ben Gy\u00f6ngy\u00f6shalmaj \u00e9s Hevesugra \u00f6sszevon\u00e1s\u00e1b\u00f3l alakult Halmajugra. Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l 10 km-re, a 3-as sz. f\u0151\u00fatt\u00f3l 5 km-re tal\u00e1lhat\u00f3. A legk\u00f6zelebbi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s, a Budapest-Miskolc vas\u00fatvonalon Ludas. A k\u00f6zs\u00e9g a Kelet-M\u00e1traalja kist\u00e1jon fekszik, ott ahol Abas\u00e1r, Visonta, Detk, V\u00e9cs, Kar\u00e1csond \u00e9s Ludas. Talaja a ter\u00fclet lejt\u0151it bor\u00edt\u00f3 nyirok \u00e9s a csernozjom erd\u0151talaj. A ter\u00fclet \u00e9ghajlata az \u00e9szaki r\u00e9szen m\u00e9rs\u00e9kelten meleg, m\u00e9rs\u00e9kelten sz\u00e1raz. A d\u00e9li s\u00edk ter\u00fclet m\u00e9rs\u00e9kelten meleg-sz\u00e1raz.
Gy\u00f6ngy\u00f6shalmaj \u00e9s Hevesugra az 1848-as jobb\u00e1gyfelszabad\u00edt\u00e1s el\u0151tt jobb\u00e1gyfaluk\u00e9nt szerepel t\u00f6bb nemes csal\u00e1d f\u00f6ldes uras\u00e1ga alatt.
Halmaj
Halmaj falu a Sz\u00f3lok nemzets\u00e9g birtok\u00e1llom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l alakult ki lakott helys\u00e9gg\u00e9, mely 1322-t\u0151l M\u00e1rkt\u00f3l, a NagylucseyBessenyeiek \u0151s\u00e9t\u0151l ker\u00fclt a csal\u00e1d birtok\u00e1ba. 1466-ban Besseny\u0151, S\u00fcly, Terpes falvakkal egy\u00fctt a helys\u00e9g birtokosai a Bessenyeiek. B\u00e9k\u00e9s birtokl\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt nem kellett \u00edr\u00e1st k\u00e9sz\u00edteni\u00fck birtokukr\u00f3l, \u00edgy nincs is sok\u00e1ig r\u00f3la sz\u00f3.
A falu 1549-1552 k\u00f6z\u00f6tt n\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lt. Halmajt 1672-ben a telekad\u00f3kt\u00f3l mentes zsell\u00e9rek, kuri\u00e1lis kisnemesek lakt\u00e1k. 1686-87-ben az Eger visszafoglal\u00e1s\u00e1\u00e9rt folytatott hadm\u0171veletek sor\u00e1n \u00fajb\u00f3l elpusztult a telep\u00fcl\u00e9s. Halmaj-puszta 1697-ben kezdett \u00fajra ben\u00e9pesedni.
1701 k\u00f6r\u00fcl Losonc, Als\u00f3m\u00e1ny, Rimaszombat k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l vegyesen szlov\u00e1kok, magyarok telepedtek le a k\u00f6zs\u00e9gben. A szlov\u00e1k beteleped\u0151k k\u00e9s\u0151bb elmagyarosodtak. Halmaj telep\u00fcl\u00e9s \u00e9let\u00e9ben az els\u0151 iparosokra vonatkoz\u00f3 adat is az 1701 k\u00f6r\u00fcli \u00e9vekb\u0151l van. A betelepedett szlov\u00e1kok erd\u0151irt\u00e1ssal jutottak f\u00f6ldter\u00fclethez, ahol gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1kat \u00fcltettek \u00e9s f\u0151leg p\u00e1linkaf\u0151z\u00e9ssel foglalkoztak. Mik\u00e9nt haz\u00e1jukban, itt is a faeszk\u00f6z\u00f6k k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, bogn\u00e1r, k\u00e1d\u00e1r, ker\u00e9kgy\u00e1rt\u00f3 mesters\u00e9g, fuvaroz\u00e1s, m\u00e9sz\u00e9get\u00e9s, hamuzs\u00edrk\u00e9sz\u00edt\u00e9s lett a foglalkoz\u00e1suk. Az 1771. \u00e9vi \u00farb\u00e9rrendez\u00e9s sor\u00e1n a falu hat\u00e1r\u00e1t harmadik oszt\u00e1ly\u00fanak min\u0151s\u00edtett\u00e9k, s \u00edgy 31 kishold sz\u00e1nt\u00f3t, 7 kasz\u00e1s r\u00e9tet m\u00e9rtek ki minden eg\u00e9sz jobb\u00e1gytelekhez. Gosztonyin\u00e9 a saj\u00e1t birtokr\u00e9sz\u00e9n 1776-ban Vrana Istv\u00e1n m\u00e9rn\u00f6kkel felm\u00e9rette ugyan a hat\u00e1rt, de az \u00farb\u00e9ri f\u00f6ldeknek az urb\u00e1rium szerinti teljes \u00e9s v\u00e9gleges kioszt\u00e1sa a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig nem t\u00f6rt\u00e9nt meg.
Ugra<\/em>
Ugra az Ab\u00e1k el\u0151sz\u00e1ll\u00e1si birtokaib\u00f3l ker\u00fclt az ugrai \u00e1ghoz. Birtokosai sor\u00e1t el\u0151fordul\u00f3 tagjaib\u00f3l \u00e1llap\u00edthatjuk meg, vagyis 1290-t\u0151l Mikl\u00f3s, 1325-ben fia Cseley, 1345-t\u0151l ugrai el\u0151n\u00e9vvel Bal\u00e1zs. 1438-ban kir\u00e1lyi adom\u00e1nyk\u00e9nt a n\u00e1naiKompolty csal\u00e1d kapta meg a falut. 1552-53-ban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151ret\u00f6r\u00e9sekor beh\u00f3dolt faluv\u00e1 lett. Az 1554. \u00e9vi ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1skor 4 port\u00e1ja volt. 1556-ban m\u00e1r 10 h\u00e1z ut\u00e1n fizett\u00e9k az ad\u00f3t. 1587-ben „Ogra” volt a telep\u00fcl\u00e9s neve \u00e9s h\u0171b\u00e9rbirtokk\u00e9nt Om\u00e1r ben Ali hatvani sp\u00e1hi tulajdon\u00e1ban volt. 1685 \u00e9s 1710 k\u00f6z\u00f6tt harmadszor is eln\u00e9ptelenedett. 1737-ben sv\u00e1bok telepedtek be a telep\u00fcl\u00e9sre, \u00e9s hamarosan elmagyarosodtak, valamint a Haller birtokon is kialakultak a f\u00f6ldes\u00fari majors\u00e1gok. 1870-t\u0151l a Be\u00f6k\u00f6nyi-csal\u00e1d nagybirtoka. \u00dajkori birtokosai voltak m\u00e9g gr\u00f3f Draskovich, gr\u00f3f Eszterh\u00e1zy, Gosztony, Jeszenszky csal\u00e1dok kisebb ter\u00fcletekkel. Az idetartoz\u00f3 uras\u00e1gi hat\u00e1r 2152 kh ter\u00fcletet tett ki.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
KAR\u00c1CSOND<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Kar\u00e1csond a M\u00e1tra vulkanikus d\u00e9li lejt\u0151j\u00e9r\u0151l simul az Alf\u00f6ld s\u00edkj\u00e1ba. A t\u0171zh\u00e1ny\u00f3k l\u00e1va talaj\u00e1n t\u00fczes, kiv\u00e1l\u00f3 sz\u0151l\u0151 terem, a d\u00e9li, alf\u00f6ldi r\u00e9szek pedig a gabona sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajtanak kedvez\u0151 term\u0151helyi felt\u00e9teleket. A telep\u00fcl\u00e9s hat\u00e1r\u00e1ban fellelt r\u00e9g\u00e9szeti leletek bizony\u00edtj\u00e1k, hogy \u0151sid\u0151k \u00f3ta lakott ter\u00fclet.<\/em><\/strong>
\u00a0
Heves megye d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l 10 km-re fekszik Kar\u00e1csond. Belter\u00fclete: 297 ha, k\u00fclter\u00fclete: 28.638 ha. Lakoss\u00e1ga: 3210 f\u0151
F\u00f6ldrajzi fekv\u00e9se kiv\u00e1l\u00f3, utak \u00e1ltal hat\u00e1rolt mez\u0151ben fekszik. Megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 a ter\u00fclet\u00e9n \u00e1thalad\u00f3 M3-as aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l, a 3-as f\u0151\u00faton, a M\u00e1tra – Gy\u00f6ngy\u00f6s \u2013Tisza t\u00f3 \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00faton, illetve a Budapest-Miskolci vas\u00fatvonalon. A 3-as sz\u00e1m\u00fa f\u0151\u00fat a k\u00f6zs\u00e9g keleti hat\u00e1r\u00e1t\u00f3l 500 m-re halad el, d\u00e9li r\u00e9sze a Miskolc-Budapest vas\u00fatvonal egyik meg\u00e1ll\u00f3helye.
A falu alatt sz\u00e9nmez\u0151 (lignit) ter\u00fcl el. Itt ered a B\u00fcge patak. A k\u00f6zs\u00e9g lakoss\u00e1g\u00e1t n\u00e9gy art\u00e9zi k\u00fat, valamint a M\u00e1trai Er\u0151m\u0171 Zrt. d\u00e9li b\u00e1ny\u00e1ja 5 v\u00edztelen\u00edt\u0151 k\u00fatja l\u00e1tja el kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 iv\u00f3v\u00edzzel. Term\u00e9szetes n\u00f6v\u00e9nyzete cseres, valamint l\u00e1gysz\u00e1r\u00fa fajokb\u00f3l \u00e1ll. \u00c1llatai kisvadak: mezei ny\u00fal, f\u00e1c\u00e1n, \u0151z \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mad\u00e1rfajok. Erd\u0151ter\u00fclete 6-7 %, talaja agyagos l\u00f6sz\u00f6n k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt barna erd\u0151talaj. A f\u00f6ld alatt term\u00e1lv\u00edz van.
Nev\u00e9nek eredete vitatott, vagy szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l, vagy f\u00f6ldrajzi n\u00e9vb\u0151l keletkezett. A r\u00e9gi iratokban Chrachan, Karachud, Karatson n\u00e9valakban eml\u00edtik. Az els\u0151 hiteles oklev\u00e9l 1323-b\u00f3l eml\u00edti Karachund n\u00e9ven. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy Ond vez\u00e9r birtoka is lehetett, de a „d” v\u00e9gz\u0151d\u00e9s r\u00e9gebben kicsiny\u00edt\u0151 k\u00e9pz\u0151 is volt. Az Aba nemzets\u00e9g sz\u00e1ll\u00e1sbirtoka volt, majd lesz\u00e1rmazottaik, a Csob\u00e1nk\u00e1k birtokolt\u00e1k, 1325-ben a Kompolti csal\u00e1dnak adom\u00e1nyozt\u00e1k. 1421-ben kir\u00e1lyi birtokr\u00e9sz volt, melyet a Kompolti csal\u00e1d kapott meg Isaszeg\u00e9rt cser\u00e9be. 1522-ben \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben az Orsz\u00e1g csal\u00e1d\u00e9 lett. Az 1770-es \u00e9vek k\u00f6r\u00fcl kissz\u00e1m\u00fa magyar lakta a telep\u00fcl\u00e9st. A kuruc h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n 5 szlov\u00e1k csal\u00e1dot telep\u00edtettek a faluba. 1741-ben t\u00f6bb f\u00f6ldbirtokosa is volt: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Haller S\u00e1muel, gr\u00f3f Esterh\u00e1zy, gr\u00f3f Draskovics csal\u00e1dok. K\u00e9s\u0151bb \u0151ket k\u00f6vett\u00e9k az Orczy, G\u00f6nczy, Puky csal\u00e1dok. A XIX. sz\u00e1zadban itt \u00e9lt \u00e9s halt meg Puky Mikl\u00f3s, valamint G\u00f6nczy P\u00e1l \/reformkori pedag\u00f3gus\/. Az 1848\/49-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc idej\u00e9n Kossuth sereg\u00e9ben 9 kar\u00e1csondi jobb\u00e1gy harcolt. 1871-t\u0151l a falu nagyk\u00f6zs\u00e9gi rangra emelkedett; a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben is nagyk\u00f6zs\u00e9gk\u00e9nt szerepel a gy\u00f6ngy\u00f6si j\u00e1r\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n. 1950-t\u0151l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tan\u00e1ccsal b\u00edr\u00f3 k\u00f6zs\u00e9g, majd 1984-t\u0151l Gy\u00f6ngy\u00f6s v\u00e1rosk\u00f6rny\u00e9ki k\u00f6zs\u00e9ge, jelenleg a Gy\u00f6ngy\u00f6si kist\u00e9rs\u00e9g egyik telep\u00fcl\u00e9se.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
KISN\u00c1NA<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Kisn\u00e1na a D\u00e9li-M\u00e1tra keleti r\u00e9sz\u00e9n, fest\u0151i v\u00f6lgykatlanban fekszik. K\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1ra idegenforgalmi l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g.<\/em><\/strong><\/p>

Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l 22 km-re, Egert\u0151l 26 km-re tal\u00e1lhat\u00f3. Megk\u00f6zel\u00edthet\u0151s\u00e9ge az M3-as aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1n, majd a 3-as sz\u00e1m\u00fa f\u0151\u00faton kereszt\u00fcl a 2416 sz. k\u00f6z\u00fat ment\u00e9n. Lakosainak sz\u00e1ma: 1046 f\u0151
N\u00e1na mint helys\u00e9g az Aba-nemzets\u00e9ghez tartoz\u00f3 Kompoltiak birtoka volt. A XI. sz\u00e1zadban m\u00e1r k\u00f6rtemplommal rendelkezett. Els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se egy 1261-es oklev\u00e9lben t\u0171nik fel. V\u00e1r\u00e1t 1445 k\u00f6r\u00fcl Kompolty J\u00e1nos \u00e9p\u00edttette. Birtokk\u00f6zponti szerepe igen kor\u00e1n kialakult, fekv\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e9s szerep\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an hadi esem\u00e9nyek nem f\u0171z\u0151dnek hozz\u00e1. A t\u00f6r\u00f6k uralom alatt a falu 150 \u00e9vre eln\u00e9ptelenedett. Csak az 1700-as \u00e9vek elej\u00e9n indult meg \u00fajra ben\u00e9pes\u00edt\u00e9se a szlov\u00e1kiai \u00c1rva megy\u00e9b\u0151l \u00e9rkez\u0151 csal\u00e1dokkal.
2010\/2011-ben a v\u00e1r \u201eAkisn\u00e1nai v\u00e1r komplex turisztikai hasznos\u00edt\u00e1sa, a XXI. sz\u00e1zad kih\u00edv\u00e1sainak megfelel\u0151en” c\u00edm\u0171 EU p\u00e1ly\u00e1zat keret\u00e9ben fel\u00faj\u00edt\u00e1sra ker\u00fclt. Sz\u00e1mos \u00fajdons\u00e1ggal v\u00e1rja a l\u00e1togat\u00f3kat.\u00a0 3D virtu\u00e1lis s\u00e9ta, panor\u00e1mavet\u00edt\u00e9s, kronoszk\u00f3p a v\u00e1r 5 pontj\u00e1n, v\u00e1rm\u00fazeum: k\u0151s\u00edrok (12 sz. – 14 sz.) a f\u00f6ldszinten, v\u00e1rkapit\u00e1ny szob\u00e1ja I. szint v\u00e1r makett, v\u00e1rt\u00f6rt\u00e9net II. szint, leletek III. szint, k\u0151t\u00e1r, op\u00e1l ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, bortrezor, t\u00f6bbc\u00e9l\u00fa rendezv\u00e9nyterem.
A falu hat\u00e1r\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 K\u0151b\u00e1ny\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k meg a Magyarorsz\u00e1gon eddig fellelhet\u0151 legnagyobb op\u00e1lt, mely 4 m\u00e1zs\u00e1s. A v\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latai alatt a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi m\u00fazeumban volt megtekinthet\u0151, jelenleg a v\u00e1rban van ki\u00e1ll\u00edtva.
A v\u00e1r k\u00f6rnyezet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 a szlov\u00e1k t\u00e1jh\u00e1z, a m\u0171eml\u00e9k \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt kov\u00e1csm\u0171hely.
Kisn\u00e1na kedvelt kir\u00e1ndul\u00f3hely, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00f6rnyezetben, 1000 ha term\u00e9szetv\u00e9delmi ter\u00fcleten \u00e9rdekes term\u00e9szeti k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek, v\u00e1ltozatos n\u00f6v\u00e9ny- \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1g v\u00e1rja a t\u00far\u00e1z\u00f3kat. Vadban gazdag vad\u00e1szter\u00fclet. Az Orsz\u00e1gos K\u00e9k T\u00fara \u00fatvonal \u00e9rinti a ter\u00fcletet. K\u00e9t helyi kijel\u00f6lt turista\u00fat v\u00e1rja a kir\u00e1ndul\u00f3kat.
Kisn\u00e1n\u00e1t \u00e9rinti a M\u00e1ria \u00fat, mely M\u00e1riazellr\u0151l indul \u00e9s Cs\u00edksomly\u00f3n v\u00e9gz\u0151dik.
Az idel\u00e1togat\u00f3kat falusi vend\u00e9gl\u00e1t\u00e1s, t\u00e1jjelleg\u0171 \u00e9telek, bork\u00f3stol\u00e1s v\u00e1rja. A sz\u00f3rakoz\u00e1sr\u00f3l hagyom\u00e1nyosan megrendezett programok gondoskodnak, Orb\u00e1n-napi bor\u00fcnnep, M\u00e1trai M\u00fazeumok \u00c9jszak\u00e1ja, Kisn\u00e1nai V\u00e1rj\u00e1t\u00e9kok, Kisn\u00e1nai Baracknap, \u00cdj\u00e1szverseny, Kar\u00e1csonyi L\u00e9lekmeleg\u00edt\u0151.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
LUDAS<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Ludas, a bronzkor \u00f3ta lakott telep\u00fcl\u00e9s. A 850 lelkes k\u00f6zs\u00e9g a M\u00e1tra alj\u00e1n fekszik, kiv\u00e1l\u00f3 k\u00f6zleked\u00e9si adotts\u00e1gokkal rendelkezik. A falu k\u00f6zep\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 a k\u00e9s\u0151barokk kori m\u0171eml\u00e9k templom.<\/em><\/strong><\/p>

A telep\u00fcl\u00e9s a Hatvan- Gy\u00f6ngy\u00f6s- Eger urbaniz\u00e1ci\u00f3s tengelyen fekszik, k\u00f6zleked\u00e9si adotts\u00e1gai kiv\u00e1l\u00f3ak: M3 aut\u00f3p\u00e1lya k\u00f6zvetlen lehajt\u00e1ssal, Budapest-Kassa vas\u00fati f\u0151\u00fatvonal. Gy\u00f6ngy\u00f6s 15 Km-re, Eger 35 km-re, Budapest 90 km-re tal\u00e1lhat\u00f3. A M\u00e1tra karny\u00fajt\u00e1snyira, a Tisza-t\u00f3 r\u00f6vid aut\u00f3z\u00e1ssal el\u00e9rhet\u0151.
Ludas a hegyvid\u00e9ki \u00e9s az alf\u00f6ldi t\u00e1jegys\u00e9g tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l fekszik, \u00e9ghajlata, alacsony fekv\u00e9se \u00e9s a M\u00e1tra \u00e1ltal v\u00e9dett helyzete miatt kedvez\u0151, m\u00e9rs\u00e9kelten meleg-sz\u00e1raz \u00e9ghajlat\u00fa. A M\u00e1tra alacsonyabban fekv\u0151 lejt\u0151vid\u00e9k\u00e9t a Bene-, a V\u00e1r, Nyiget-, Domoszl\u00f3i-, Forr\u00e1s- \u00e9s Tarn\u00f3ca-patak tagolja, ezek k\u00f6z\u00fcl Ludashoz legk\u00f6zelebb a M\u00e1traf\u00fcred felett ered\u0151 Bene-patak folyik.
Ludas l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek kezdeteir\u0151l igen keveset lehet tudni, feltehet\u0151 azonban, hogy a bronzkor n\u00e9pei, de m\u00e9gink\u00e1bb a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s egy-egy csoportja hosszabb-r\u00f6videbb id\u0151re itt tart\u00f3zkodott a k\u00f6rny\u00e9ken. Ludas nev\u00e9nek els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9sekor (1464-ben) az Aba nemzets\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmazott n\u00e1nai Kompolti csal\u00e1d volt a birtokosa a falunak, amely nem ker\u00fclhette el az orsz\u00e1g nagy r\u00e9sz\u00e9n ekkor m\u00e1r uralomra t\u00f6r\u0151 t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket. Ludas 1549-ben pusztult el a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal, s 1556-ig n\u00e9ptelen is maradt. Az 1600-as \u00e9vekben majors\u00e1gi alkalmazottak \u00e9s zsell\u00e9rek lakt\u00e1k Ludast, ennek folyt\u00e1n az ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1sok majors\u00e1gi, illetve \u00fagynevezett kuri\u00e1lis falunak t\u00fcntetik fel. Kuri\u00e1lis falu volt teh\u00e1t Ludas, amely azonban nem sok\u00e1ig vir\u00e1gozhatott, ugyanis 1683-ban, a Buda visszafoglal\u00e1sa kapcs\u00e1n \u00e1tvonul\u00f3 t\u00f6r\u00f6k hadak elpuszt\u00edtott\u00e1k. 1687 v\u00e9g\u00e9n Eger v\u00e1ra \u00e9s a megye eg\u00e9sz ter\u00fclete felszabadult a t\u00f6r\u00f6k iga al\u00f3l, nyomban megkezd\u0151d\u00f6tt a falvak \u00fajran\u00e9pes\u00fcl\u00e9se.
Ludas csak ezut\u00e1n, 1701-ben n\u00e9pes\u00fclt be \u00fajb\u00f3l, ekkor h\u00e1rom csal\u00e1d telepedett itt meg. Tarr\u00f3dy Istv\u00e1n 1737-ben egyed\u00fcli birtokosa lett Ludas helys\u00e9gnek. A telep\u00fcl\u00e9s l\u00e9leksz\u00e1m\u00e1r\u00f3l az els\u0151 megb\u00edzhat\u00f3 adatok 1766-b\u00f3l \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre: az egyh\u00e1zl\u00e1togat\u00e1sok jegyz\u0151k\u00f6nyvei szerint ekkor m\u00e1r 359 lakosa volt Ludasnak. Tarr\u00f3dy Bertalannal kihalt a k\u00f6zs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben tal\u00e1n legjelent\u0151sebb szereppel b\u00edr\u00f3 Tarr\u00f3dy csal\u00e1d: \u0151k emeltek barokk st\u00edlus\u00fa kast\u00e9lyt Ludason 1780 k\u00f6r\u00fcl, de Tarr\u00f3dy Istv\u00e1n f\u00f6ldes\u00far kezdte fel\u00e9p\u00edteni a mostani templomot. Az els\u0151 hivatalos n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1st haz\u00e1nkban 1784 \u00e9s 1787 k\u00f6z\u00f6tt tartott\u00e1k, ekkor Ludason 50 h\u00e1zat \u00e9s 71 csal\u00e1dot \u00edrtak \u00f6ssze, a jogi n\u00e9pess\u00e9g 435 f\u0151 volt. Az orsz\u00e1gos politika ritk\u00e1n \u00e9rezteti hat\u00e1s\u00e1t egy kistelep\u00fcl\u00e9sen, \u00edgy volt ez m\u00e1r a reformkorban is, Ludas ebben az id\u0151ben sz\u00e9pen fejl\u0151d\u00f6tt. Az 1870-es nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e9v Ludas \u00e9let\u00e9ben, ebben az \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt el ugyanis a Hatvant\u00f3l Miskolcig tart\u00f3 vas\u00fati f\u0151vonal, s ett\u0151l az \u00e9vt\u0151l kezd\u0151d\u0151en (m\u00e1s forr\u00e1s szerint 1895-t\u0151l) v\u00e1lt kisk\u00f6zs\u00e9gi jog\u00e1ll\u00e1s\u00fav\u00e1 a detki k\u00f6rjegyz\u0151s\u00e9gben, eg\u00e9szen 1922-ig. 1892 \u00e9s 1894 k\u00f6z\u00f6tt b\u0151v\u00fclt a t\u00f6rt\u00e9nelmi faluszerkezet az \u00dajfalu nevezet\u0171 r\u00e9sszel, hiszen a falu lakoss\u00e1g\u00e1nak sz\u00e1ma, ha nem is gyorsan, de egyenletesen n\u00f6vekedett. 1922. j\u00fanius 1-j\u00e9n Ludas kiv\u00e1lt a detki k\u00f6rjegyz\u0151s\u00e9gb\u0151l, \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nagyk\u00f6zs\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
MARKAZ<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Markaz a M\u00e1traalj\u00e1n fekv\u0151, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 kisk\u00f6zs\u00e9g. A r\u00e9gi m\u00faltra visszatekint\u0151 falu egyar\u00e1nt h\u00edres sz\u0151l\u0151- \u00e9s borkult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l, horg\u00e1sztav\u00e1r\u00f3l, hagyom\u00e1nyair\u00f3l, vend\u00e9gszeretet\u00e9r\u0151l.<\/em><\/strong><\/p>

B\u00e1rmerr\u0151l is k\u00f6zel\u00edt az utaz\u00f3, a hegyekkel, sz\u0151l\u0151t\u00e1bl\u00e1kkal k\u00f6r\u00fclvett t\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nya azonnal leny\u0171g\u00f6zi. A 154 hekt\u00e1ros t\u00f3 kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas horg\u00e1sz\u00e1sra, cs\u00f3nak\u00e1z\u00e1sra \u00e9s m\u00e1s v\u00edzisportokra egyar\u00e1nt, a M\u00e1trai Er\u0151m\u0171 sportegyes\u00fcletei r\u00e9v\u00e9n.
Markaz a M\u00e1trai Borvid\u00e9k r\u00e9sze, ahol m\u00e1r a XV. sz\u00e1zadt\u00f3l foglalkoznak sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9ssel, bortermel\u00e9ssel, a min\u0151s\u00e9gi bork\u00e9sz\u00edt\u00e9snek a mai napig is kiemelt jelent\u0151s\u00e9ge van, messze f\u00f6ld\u00f6n h\u00edres az itt termelt Zweigelt, K\u00e9kfrankos, Olaszrizling, Tramini. A sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1k borai, melyek mell\u00e9 sz\u00edvb\u0151l aj\u00e1nljuk a kemenc\u00e9ben s\u00fclt fonott kal\u00e1csot. A k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1t \u00e9rinti a M\u00e1trai T\u00e1jv\u00e9delmi K\u00f6rzet, n\u00f6v\u00e9ny-, \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1ga rendk\u00edv\u00fcl gazdag \u00e9s v\u00e9dett, gazdag vad\u00e1llom\u00e1ny \u00e9l a markazi erd\u0151kben.
A t\u00far\u00e1zni v\u00e1gy\u00f3k a faluk\u00f6zpontb\u00f3l indul\u00f3 turistautakon \u00e9rhetik el az Orsz\u00e1gos K\u00e9k T\u00fara \u00fatvonal\u00e1t, mely a k\u00f6zigazgat\u00e1si hat\u00e1runk melletti K\u00e9kestet\u0151n \u00e1t vezet, a k\u00f6nnyebb kir\u00e1ndul\u00e1sra v\u00e1gy\u00f3knak aj\u00e1nljuk a bort\u00fara \u00fatvonal\u00e1t. A k\u00f6zs\u00e9g hagyom\u00e1nyaira b\u00fcszke, sz\u00ednes kultur\u00e1lis \u00e9letet \u00e9l\u0151, l\u00e1tnival\u00f3kban gazdag telep\u00fcl\u00e9s. Ha Gy\u00f6ngy\u00f6s fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt az utaz\u00f3, az els\u0151 l\u00e1tv\u00e1ny, amit megpillant, a ligettel k\u00f6r\u00fcl\u00f6lelt Kisk\u00e1polna, mely 1913-ban \u00e9p\u00fclt, neobarokk st\u00edlusban. A helyb\u00e9liek vall\u00e1soss\u00e1g\u00e1nak tov\u00e1bbi jelk\u00e9pei a falu k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szein fel\u00e1ll\u00edtott szoborkeresztek \u00e9s az erd\u0151ben l\u00e1that\u00f3 M\u00e1ria-k\u00e9pes f\u00e1k, amelyek jelzett \u00faton kereshet\u0151k fel. A falu k\u00f6zpontj\u00e1ban l\u00e9v\u0151 r\u00f3mai katolikus templom az 1906-ban \u00f6sszeomlott templom hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt fel 1910-ben neorom\u00e1n st\u00edlusban. T\u00f6bb n\u00e9pi lak\u00f3h\u00e1z maradt fenn, a berendezett m\u0171eml\u00e9k T\u00e1jh\u00e1zunk ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal v\u00e1rja az \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket.
A falu \u00e9rdekess\u00e9ge a Melegv\u00edz-forr\u00e1s, amely t\u00e9len sem fagy be, itt egy kis t\u00f3 \u00e9s park ny\u00fajt pihen\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get. A falut\u00f3l m\u00e1sf\u00e9l kilom\u00e9terre, a M\u00e1tra d\u00e9li l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, a 460 m\u00e9ter magas V\u00e1rb\u00e9rc d\u00e9li lejt\u0151j\u00e9n \u00e1llnak az egykori v\u00e1r romjai. B\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek pontos idej\u00e9r\u0151l nincsenek \u00edr\u00e1sos adatok val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151kben \u00e9p\u00edttette az Aba- nemzets\u00e9g Kompolti \u00e1ga, a mintegy 860-900 m\u00b2 alapter\u00fclet\u0171 v\u00e1rat.
A v\u00e1rt\u00f3l \u00e9s a N\u00e9gyes \u2013hat\u00e1rn\u00e1l l\u00e9v\u0151, Kis-k\u0151 szikl\u00e1it\u00f3l gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edlik az eg\u00e9sz k\u00f6rny\u00e9kre, j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 a hegyek, sz\u0151l\u0151k \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6s\u00f6k \u00e1ltal k\u00f6r\u00fclvett k\u00f6zs\u00e9g.
\u00a0
\u00a0
Markaz a M\u00e1traalj\u00e1n fekv\u0151, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 kisk\u00f6zs\u00e9g. A r\u00e9gi m\u00faltra visszatekint\u0151 falu egyar\u00e1nt h\u00edres sz\u0151l\u0151- \u00e9s borkult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l, horg\u00e1sztav\u00e1r\u00f3l, hagyom\u00e1nyair\u00f3l, vend\u00e9gszeretet\u00e9r\u0151l.<\/em>
B\u00e1rmerr\u0151l is k\u00f6zel\u00edt az utaz\u00f3, a hegyekkel, sz\u0151l\u0151t\u00e1bl\u00e1kkal k\u00f6r\u00fclvett t\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nya azonnal leny\u0171g\u00f6zi. A 154 hekt\u00e1ros t\u00f3 kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas horg\u00e1sz\u00e1sra, cs\u00f3nak\u00e1z\u00e1sra \u00e9s m\u00e1s v\u00edzisportokra egyar\u00e1nt, a M\u00e1trai Er\u0151m\u0171 sportegyes\u00fcletei r\u00e9v\u00e9n.
Markaz a M\u00e1trai Borvid\u00e9k r\u00e9sze, ahol m\u00e1r a XV. sz\u00e1zadt\u00f3l foglalkoznak sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9ssel, bortermel\u00e9ssel, a min\u0151s\u00e9gi bork\u00e9sz\u00edt\u00e9snek a mai napig is kiemelt jelent\u0151s\u00e9ge van, messze f\u00f6ld\u00f6n h\u00edres az itt termelt Zweigelt, K\u00e9kfrankos, Olaszrizling, Tramini. A sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1k borai, melyek mell\u00e9 sz\u00edvb\u0151l aj\u00e1nljuk a kemenc\u00e9ben s\u00fclt fonott kal\u00e1csot. A k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1t \u00e9rinti a M\u00e1trai T\u00e1jv\u00e9delmi K\u00f6rzet, n\u00f6v\u00e9ny-, \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1ga rendk\u00edv\u00fcl gazdag \u00e9s v\u00e9dett, gazdag vad\u00e1llom\u00e1ny \u00e9l a markazi erd\u0151kben.
A t\u00far\u00e1zni v\u00e1gy\u00f3k a faluk\u00f6zpontb\u00f3l indul\u00f3 turistautakon \u00e9rhetik el az Orsz\u00e1gos K\u00e9k T\u00fara \u00fatvonal\u00e1t, mely a k\u00f6zigazgat\u00e1si hat\u00e1runk melletti K\u00e9kestet\u0151n \u00e1t vezet, a k\u00f6nnyebb kir\u00e1ndul\u00e1sra v\u00e1gy\u00f3knak aj\u00e1nljuk a bort\u00fara \u00fatvonal\u00e1t. A k\u00f6zs\u00e9g hagyom\u00e1nyaira b\u00fcszke, sz\u00ednes kultur\u00e1lis \u00e9letet \u00e9l\u0151, l\u00e1tnival\u00f3kban gazdag telep\u00fcl\u00e9s. Ha Gy\u00f6ngy\u00f6s fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt az utaz\u00f3, az els\u0151 l\u00e1tv\u00e1ny, amit megpillant, a ligettel k\u00f6r\u00fcl\u00f6lelt Kisk\u00e1polna, mely 1913-ban \u00e9p\u00fclt, neobarokk st\u00edlusban. A helyb\u00e9liek vall\u00e1soss\u00e1g\u00e1nak tov\u00e1bbi jelk\u00e9pei a falu k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szein fel\u00e1ll\u00edtott szoborkeresztek \u00e9s az erd\u0151ben l\u00e1that\u00f3 M\u00e1ria-k\u00e9pes f\u00e1k, amelyek jelzett \u00faton kereshet\u0151k fel. A falu k\u00f6zpontj\u00e1ban l\u00e9v\u0151 r\u00f3mai katolikus templom az 1906-ban \u00f6sszeomlott templom hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt fel 1910-ben neorom\u00e1n st\u00edlusban. T\u00f6bb n\u00e9pi lak\u00f3h\u00e1z maradt fenn, a berendezett m\u0171eml\u00e9k T\u00e1jh\u00e1zunk ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal v\u00e1rja az \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket.
A falu \u00e9rdekess\u00e9ge a Melegv\u00edz-forr\u00e1s, amely t\u00e9len sem fagy be, itt egy kis t\u00f3 \u00e9s park ny\u00fajt pihen\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get. A falut\u00f3l m\u00e1sf\u00e9l kilom\u00e9terre, a M\u00e1tra d\u00e9li l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, a 460 m\u00e9ter magas V\u00e1rb\u00e9rc d\u00e9li lejt\u0151j\u00e9n \u00e1llnak az egykori v\u00e1r romjai. B\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek pontos idej\u00e9r\u0151l nincsenek \u00edr\u00e1sos adatok val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151kben \u00e9p\u00edttette az Aba- nemzets\u00e9g Kompolti \u00e1ga, a mintegy 860-900 m\u00b2 alapter\u00fclet\u0171 v\u00e1rat.
A v\u00e1rt\u00f3l \u00e9s a N\u00e9gyes \u2013hat\u00e1rn\u00e1l l\u00e9v\u0151, Kis-k\u0151 szikl\u00e1it\u00f3l gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edlik az eg\u00e9sz k\u00f6rny\u00e9kre, j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 a hegyek, sz\u0151l\u0151k \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6s\u00f6k \u00e1ltal k\u00f6r\u00fclvett k\u00f6zs\u00e9g.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
M\u00c1TRASZENTIMRE<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

M\u00e1traszentimre a M\u00e1tra nyugati ter\u00fclet\u00e9n, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 szubalpin mikrokl\u00edm\u00e1j\u00fa, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben tal\u00e1lhat\u00f3.<\/em><\/strong>
Rendk\u00edv\u00fcli friss leveg\u0151je gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa.<\/strong><\/p>

Magyarorsz\u00e1g legmagasabban fekv\u0151 k\u00f6zs\u00e9ge. Budapestt\u0151l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1ga 110 km. K\u00f6nnyen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 az M3-as aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1n Gy\u00f6ngy\u00f6sig, innen tov\u00e1bb a 24-es sz\u00e1m\u00fa f\u0151\u00fatvonalon M\u00e1traf\u00fcreden, M\u00e1trah\u00e1z\u00e1n kereszt\u00fcl. A m\u00e1sik ir\u00e1nyb\u00f3l Hatvanig az M3-as aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1n, onnan a 21-es f\u0151\u00faton P\u00e1szt\u00f3ig. P\u00e1szt\u00f3t\u00f3l Hasznoson \u00e9s M\u00e1trakeresztesen \u00e1t juthatunk el c\u00e9lunkhoz.
A ter\u00fclet els\u0151 lakott helye M\u00e1traszentistv\u00e1n, r\u00e9gi nev\u00e9n Fels\u0151-Huta volt, ami a XVIII. sz\u00e1zad k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n keletkezett a Szud\u00e9t\u00e1kb\u00f3l j\u00f6tt n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00fcvegf\u00fav\u00f3 iparosok \u00e9s a K\u00f6z\u00e9p-Szlov\u00e1ki\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett szlov\u00e1k fasz\u00e9n\u00e9get\u0151k leteleped\u00e9s\u00e9vel.
Ezt k\u00f6vet\u0151en j\u00f6tt l\u00e9tre M\u00e1traszentl\u00e1szl\u00f3, Fiskalit\u00e1shuta, \u00e9s csak kb. 100 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb M\u00e1traszentimre, azaz \u00d6th\u00e1zhuta. A falvak \u0151slak\u00f3i a mai napig szlov\u00e1k anyanyelv\u0171nek vallj\u00e1k magukat. Besz\u00e9lik nyelv\u00fcket, \u0151rzik hagyom\u00e1nyaikat, gyermekeik az \u00f3vod\u00e1ban \u00e9s iskol\u00e1ban tanulj\u00e1k a szlov\u00e1k nyelvet. A fels\u0151-m\u00e1trai telep\u00fcl\u00e9seket a trianoni egyezs\u00e9get k\u00f6vet\u0151en fedezt\u00e9k fel. Els\u0151 jelent\u0151s \u00fcd\u00fcl\u0151je a Galyatet\u0151n meg\u00e9p\u00edtett Nagysz\u00e1ll\u00f3 volt, amit 1936-ban kezdtek \u00e9p\u00edteni \u00e9s 39-ben adt\u00e1k \u00e1t az \u00fcd\u00fcl\u0151vend\u00e9geknek. A sz\u00e1ll\u00f3hoz kis k\u00e1polna is \u00e9p\u00fclt, ezt a k\u00e1poln\u00e1t 1941-ben szentelt\u00e9k fel. Az \u00fcd\u00fcl\u0151 rendszeres vend\u00e9ge volt Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n is, aki a k\u00f6rnyez\u0151 k\u00f6zs\u00e9gekben gy\u0171jt\u00f6tte a M\u00e1trai k\u00e9pekben hallhat\u00f3 dalait. Tisztelet\u00e9re eml\u00e9kszob\u00e1t rendeztek be a sz\u00e1ll\u00f3ban. A parkban megtekinthet\u0151 a Kod\u00e1ly-fa, melynek \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u00fcld\u00f6g\u00e9lt \u00e9s kompon\u00e1lta a Csendes mis\u00e9t.
1938-ban Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly hal\u00e1l\u00e1nak 900. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l kapta az akkori \u00d6th\u00e1zhuta a M\u00e1traszentimre nevet. 1944 \u00e1prilis\u00e1t\u00f3l v\u00e1lt M\u00e1traszentimre \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9gg\u00e9. Bagolyirt\u00e1s kor\u00e1bban Gy\u00f6ngy\u00f6soroszihoz tartozott. Galyatet\u0151t 1948-ban csatolt\u00e1k M\u00e1traszentimr\u00e9hez. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en egyre t\u00f6bb v\u00e1llalati \u00e9s szakszervezeti \u00fcd\u00fcl\u0151t emeltek. Emellett megn\u0151tt a mag\u00e1nsz\u00e1ll\u00e1sok \u00e9s a nyaral\u00f3k sz\u00e1ma is. A helyiek eleinte kis paraszth\u00e1zaikban fogadt\u00e1k a vend\u00e9geket, a 60-as \u00e9vekt\u0151l azonban \u00faj \u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 f\u00fcrd\u0151szob\u00e1s h\u00e1zak el\u00e9g\u00edtik ki az \u00fcd\u00fclni v\u00e1gy\u00f3k ig\u00e9ny\u00e9t. Galyatet\u0151n, Fall\u00f3sk\u00faton \u00e9s Bagolyirt\u00e1son \u00fcd\u00fcl\u0151falvak j\u00f6ttek l\u00e9tre. Az \u00fcd\u00fcl\u0151k jelent\u0151s r\u00e9sze igyekszik l\u00e9p\u00e9st tartani a modern kor ig\u00e9nyeivel, \u00edgy a v\u00e1llalati \u00e9s szakszervezeti \u00fcd\u00fcl\u0151kb\u0151l 4 csillagos wellness hotelek j\u00f6ttek l\u00e9tre. Pl. Grandhotel Galya, Hotel Nar\u00e1d. A telep\u00fcl\u00e9segy\u00fcttes k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00f6zpontja M\u00e1traszentimre lett. Itt tal\u00e1lhat\u00f3k a legfontosabb k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyek: polg\u00e1rmesteri hivatal, \u00e1ltal\u00e1nos iskola \u00e9s \u00f3voda, takar\u00e9ksz\u00f6vetkezet, posta, orvosi rendel\u0151, gy\u00f3gyszert\u00e1r, \u00fczletek (ABC, z\u00f6lds\u00e9ges, aj\u00e1nd\u00e9k).
Legr\u00e9gebbi \u00e9s legh\u00edresebb m\u0171eml\u00e9ke a H\u00e1romfalu temploma. A K\u00fat-hegy domboldal\u00e1b\u00f3l kiemelked\u0151, 1938-42 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt templomot az elm\u00falt \u00e9vekben \u00faj\u00edtott\u00e1k fel. Restaur\u00e1lt\u00e1k az olt\u00e1rk\u00e9pet, a mennyezet kazett\u00e1s burkolatot kapott, az istentiszteletre pedig \u00faj harang h\u00edvogatja a telep\u00fcl\u00e9s lak\u00f3it. Fall\u00f3skutat az 1948-ban \u00e9p\u00fclt M\u00e1ria k\u00e1polna tette nevezetess\u00e9. Gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 viz\u00e9vel, b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3 hely lett, ahol az elm\u00falt \u00e9vtizedben bazilika m\u00e9ret\u0171 templom \u00e9p\u00fclt. Egyh\u00e1zi \u00fcnnepeken t\u00f6bb ezer h\u00edv\u0151 vesz r\u00e9szt az istentiszteleteken. A telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zel\u00e9ben \u201eSz\u00e9n\u00e9get\u0151k \u00fatja\u201d nev\u0171 tan\u00f6sv\u00e9nyt l\u00e9tes\u00edtettek az \u0151si foglalkoz\u00e1s megismer\u00e9s\u00e9hez. Vonzer\u0151t jelent az idel\u00e1togat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a Vidr\u00f3czki cs\u00e1rda, ahol m\u00e9g maga Vidr\u00f3czki M\u00e1rton \u2013 a M\u00e1tra \u00e9s a B\u00fckk bety\u00e1rja \u2013 is megfordult. A k\u00f6rny\u00e9ken t\u00f6bb orsz\u00e1gos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 t\u00fara\u00fatvonal vezet.
M\u00e1traszentistv\u00e1nban az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vben orsz\u00e1gos h\u00edr\u0171, osztr\u00e1k min\u0151s\u00e9g\u0171 S\u00edparkot alak\u00edtottak ki. 9 v\u00e1ltozatos s\u00edp\u00e1lya k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1logathatnak a s\u00edsport szerelmesei. A mintegy 4 km-es p\u00e1lyarendszeren h\u00f3\u00e1gy\u00fak biztos\u00edtj\u00e1k a megfelel\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e9s mennyis\u00e9g\u0171 havat a t\u00e9li h\u00f3napokban.
M\u00e1traszentl\u00e1szl\u00f3 ugyancsak a s\u00edp\u00e1lya k\u00f6zels\u00e9ge miatt v\u00e1lt egyre n\u00e9pszer\u0171bb\u00e9. A p\u00e1lya fels\u0151 r\u00e9sze ugyanis innen indul, \u00e9s M\u00e1traszentistv\u00e1nba \u00e9rkezik.
Legjelent\u0151sebb az orsz\u00e1gos k\u00e9kt\u00fara, amely Galyatet\u0151n, M\u00e1traszentl\u00e1szl\u00f3n \u00e9s M\u00e1traszentistv\u00e1non \u00e1t jut el \u00c1gasv\u00e1rra, ahol kellemes turistah\u00e1z v\u00e1rja az elf\u00e1radt v\u00e1ndorokat. Az ut\u00f3bbi id\u0151ben jelentek meg a ker\u00e9kp\u00e1ros t\u00far\u00e1z\u00f3k. Tavaszt\u00f3l \u0151szig t\u00f6bb panzi\u00f3 biztos\u00edt helyet erdei iskol\u00e1k lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
NAGYR\u00c9DE<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Nagyr\u00e9de a D\u00e9l-M\u00e1tra nyugati perem\u00e9n, v\u00e9dett v\u00f6lgyben, zs\u00e1kfaluk\u00e9nt elhelyezked\u0151 telep\u00fcl\u00e9s. A falu borai orsz\u00e1gos h\u00edr\u0171ek, a t\u00e9rs\u00e9gben el\u0151sz\u00f6r itt indult el a gy\u00fcm\u00f6lcstermeszt\u00e9s \u00e9s feldolgoz\u00e1s.<\/em><\/strong><\/p>

A telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1si ter\u00fclete 3 435 ha, belter\u00fclet megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg 900 ha.
A Gy\u00f6ngy\u00f6ssel nyugatr\u00f3l szomsz\u00e9dos telep\u00fcl\u00e9st a bora tette h\u00edress\u00e9. A falu azzal emelkedett ki a szomsz\u00e9dos telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl, hogy az itt \u00e9l\u0151k v\u00e1llalkoz\u00f3 szellem\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1ltott, s a t\u00e9rs\u00e9gben els\u0151k\u00e9nt kezdte el a sz\u0151l\u0151 mellett a keresettebb gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k termel\u00e9s\u00e9t, \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9t. M\u00e1ra a m\u00e1lna, vagy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mirelit \u00e1ruk \u00e9pp olyan h\u00edresek az orsz\u00e1gban, mint amilyen j\u00f3nev\u0171 a falu bora: a napjainkban Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l export\u00e1lt bor egytizede terem a k\u00f6zs\u00e9g d\u0171l\u0151in.
Nagyr\u00e9de igen gazdag t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltra tekint vissza. A k\u00f6rnyezet \u00e9ghajlati \u00e9s domborzati el\u0151nyei miatt \u0151sid\u0151kt\u0151l kedvelt telep\u00fcl\u00e9si hely. M\u00e1r a pattintott k\u0151korban lakja az \u0151sember, ezt bizony\u00edtja, hogy k\u0151eszk\u00f6zei el\u0151ker\u00fcltek az \u00dajhegy oldal\u00e1b\u00f3l, illetve a S\u00e1rosberek d\u0171l\u0151ben. Folyamatosan \u00e9ltek itt emberek, melyet az itteni avarkori temet\u0151k is bizony\u00edtanak. Az 1970-es \u00e9vekben a Sz\u0151l\u0151skert cs\u00e1rda el\u0151tt jelent\u0151s avarkori temet\u0151t t\u00e1rt fel Szab\u00f3 J\u00e1nos Gy\u0151z\u0151 r\u00e9g\u00e9sz.
A telep\u00fcl\u00e9s els\u0151 okleveles eml\u00edt\u00e9se 1275-ben t\u00f6rt\u00e9nt villa RedeInferior (Als\u00f3r\u00e9de falu) alakban. Ez az egri k\u00e1ptalan hat\u00e1rj\u00e1r\u00f3 oklevel\u00e9ben szerepel, amely m\u00e1r n\u00e9mi sz\u0151l\u0151kult\u00far\u00e1r\u00f3l is eml\u00edt\u00e9st tesz. R\u00e9de birtokosa ekkor az Aba nemzets\u00e9g R\u00e9dey \u00e1ga volt.
A R\u00e9dey csal\u00e1d lesz\u00e1rmazottai a telep\u00fcl\u00e9st maguk k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb r\u00e9szre osztott\u00e1k: Als\u00f3-\u00e9s Fels\u0151r\u00e9de, Kis- \u00e9s Nagyr\u00e9de, Fancsatelke \u00e9s Szentm\u00e1rtonr\u00e9de falur\u00e9szekre. A 15. sz\u00e1zadban a rokoncsal\u00e1dok kihal\u00e1sa, beh\u00e1zasod\u00e1s, z\u00e1logbaad\u00e1s \u00e9s kir\u00e1lyi adom\u00e1nyok folyt\u00e1n m\u00e1s nemesi csal\u00e1dok is birtokr\u00e9szhez jutottak (Cs\u00e1nyi, Szuhai, J\u00e1k\u00f3fi fam\u00edlia). R\u00e9deszentm\u00e1rtont \u00e9s Szentm\u00e1rtonr\u00e9d\u00e9t 1450 \u00e9s 1464 k\u00f6z\u00f6tt Boldogasszonyr\u00e9de n\u00e9ven is eml\u00edtett\u00e9k a forr\u00e1sok. Kisr\u00e9de 1544-ben t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g al\u00e1 ker\u00fclt, majd 1549-ben v\u00e9gleg eln\u00e9ptelenedett, puszt\u00e1v\u00e1 lett.
A t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a R\u00e1k\u00f3czi csal\u00e1d b\u00edrta a falu legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t. A telep\u00fcl\u00e9s gazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1t a sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9s \u00e9s bortermel\u00e9s hat\u00e1rozta meg m\u00e1r a 16. sz\u00e1zadt\u00f3l, s ezt a m\u0171vel\u00e9si \u00e1gat folytatt\u00e1k a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban is. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a M\u00e1traalj\u00e1n tombol\u00f3 filox\u00e9ra teljesen elpuszt\u00edtotta a falu sz\u0151l\u0151ter\u00fcleteit. Ekkor k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l a szarvasmarha-teny\u00e9szt\u00e9s v\u00e1lt uralkod\u00f3v\u00e1.
A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n ellenben \u00fajra a sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9s ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe, ezen bel\u00fcl is a sz\u0151l\u0151oltv\u00e1ny-termel\u00e9s v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1. Dick K\u00e1roly – a k\u00f6zs\u00e9g k\u00e1ntor-tan\u00edt\u00f3ja – m\u00e1r az 1920-as \u00e9vek elej\u00e9n kezdi megtan\u00edtani az oltv\u00e1nyk\u00e9sz\u00edt\u00e9s m\u00f3djaira a falu f\u00e9rfijait. Az oltv\u00e1nynemes\u00edt\u00e9st seg\u00edtette az 1897-ben megszervezett helyi Hitelsz\u00f6vetkezet. Az ipari v\u00e1llalkoz\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl a Vit\u00e1l M\u00e1rton \u00e1ltal l\u00e9tes\u00edtett t\u00e9gla-\u00e9s cser\u00e9pgy\u00e1r volt a legjelent\u0151sebbnek mondhat\u00f3, mely eg\u00e9szen 1930-ig l\u00e1tta el a k\u00f6rny\u00e9ket term\u00e9keivel.
A k\u00f6zs\u00e9g a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmait \u00e1tv\u00e9szelve sz\u00e1mba vette vesztes\u00e9geit. Mind emberanyagban, mind gazdas\u00e1gi \u00e9rtelemben s\u00falyos k\u00e1rok keletkeztek. 107 f\u0151 nem t\u00e9rt vissza csal\u00e1dj\u00e1hoz. 1954 nyar\u00e1n pedig a rendk\u00edv\u00fcli es\u0151z\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben meg\u00e1radt nagypatak d\u00f6nt\u00f6tte romba a Templom \u00fati h\u00e1zakat, s elvitte a F\u0151 \u00fati hidat.
1975-ben nagysiker\u0171 \u00fcnneps\u00e9g-sorozattal \u00fcnnepelte a k\u00f6zs\u00e9g fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 700. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. Ekkor avatt\u00e1k fel az Erzs\u00e9bet-t\u00e9ri K\u0151pr\u00e9st, adt\u00e1k \u00e1t a Zsell\u00e9rh\u00e1zat.
A k\u00f6zs\u00e9g infrastruktur\u00e1lis lefedetts\u00e9ge (iv\u00f3v\u00edz, telefon, k\u00e1belt\u00e9v\u00e9, g\u00e1z, szennyv\u00edz \u00e9s \u00fath\u00e1l\u00f3zat) l\u00e9nyeg\u00e9ben teljesnek mondhat\u00f3. A legjelent\u0151sebb gazdas\u00e1gi egys\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt van a nemr\u00e9g komoly v\u00e1ls\u00e1got sikerrel \u00e1tv\u00e9szelt „Sz\u0151l\u0151skert” (ma Nagyr\u00e9dei Sz\u0151l\u0151k Kft., illetve J\u00c1SZ-T\u00c9SZ) bor\u00e1szata \u00e9s h\u0171t\u0151h\u00e1za, a megye legnagyobb magyar tulajdon\u00fa munkaad\u00f3ja.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
NAGYF\u00dcGED<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Nagyf\u00fcged a t\u00e9rs\u00e9g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, a Gy\u00f6ngy\u00f6si s\u00edkon fekv\u0151, kiv\u00e1l\u00f3 term\u0151hellyel rendelkez\u0151 telep\u00fcl\u00e9s. Mez\u0151gazdas\u00e1gi jelleg\u00e9t a k\u00f6z\u00e9pkort\u00f3l kezdve m\u00e1ig meg\u0151rizte.<\/em><\/strong><\/p>

A telep\u00fcl\u00e9s Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l \u00e9s Hevest\u0151l megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg egyform\u00e1n 20 km t\u00e1vols\u00e1gra van. Hat\u00e1r\u00e1t \u00e1tszeli az M3-as aut\u00f3p\u00e1lya, amely az infrastruktur\u00e1lis helyzet\u00e9t jelent\u0151sen jav\u00edtja. A Budapest-Miskolc vas\u00fatvonal 5 km-re halad el a falut\u00f3l, s a legk\u00f6zelebbi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s Ludason tal\u00e1lhat\u00f3. A telep\u00fcl\u00e9s lakoss\u00e1g\u00e1nak l\u00e9tsz\u00e1ma: 1768 f\u0151, belter\u00fclete: 229 ha, k\u00fclter\u00fclete: 2520 ha.
Az els\u0151 okleveles forr\u00e1s 1301-1302. \u00e9vben Fygug n\u00e9valakban eml\u00edti. 1411-ben Figedi Barnab\u00e1s fi\u00e1t, Imr\u00e9t beiktatj\u00e1k egy Fels\u0151-Figeden lev\u0151 k\u00faria fel\u00e9nek birtok\u00e1ba. 1427-ben ker\u00fcl Fyged a j\u00e1szkunok birtok\u00e1ba. A k\u00f6z\u00e9pkorban a telep\u00fcl\u00e9s Kis \u00e9s Nagy-Figed nev\u0171 falur\u00e9szekre k\u00fcl\u00f6n\u00fclt el. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g kezdet\u00e9n az 1549. \u00e9vi ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1sban Nagy- \u00e9s Kis-Figed n\u00e9vvel tal\u00e1lkozunk. Ekkorra m\u00e1r mindk\u00e9t helys\u00e9g elhagyatottan \u00e1ll, lakosaik elmenek\u00fcltek. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen eml\u00e9kszik meg r\u00f3la az 1554. \u00e9vi \u00e9s az 1564. \u00e9vi ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1s is. 1635-ben azonban Nagy-Figed H\u00e1rom port\u00e1ja m\u00e1r port\u00e1lis ad\u00f3t fizet\u0151, telkes gazd\u00e1k \u00e1ltal lakott jobb\u00e1gy falu. 1672-ig a falu \u00fajra ben\u00e9pes\u00fcl, port\u00e1lis ad\u00f3t\u00f3l mentes\u00edtett telep\u00fcl\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lik.
Alm\u00e1sy J\u00e1nos Heves megyei alisp\u00e1n 1698-ban megv\u00e1s\u00e1rolta a telep\u00fcl\u00e9st, amelyre 1700-ban kir\u00e1lyi adom\u00e1nylevelet is szerzett r\u00e1 I. Lip\u00f3tt\u00f3l. 1707-t\u0151l 1712-ig ism\u00e9t n\u00e9ptelen volt a falu, az \u00faj n\u00e9pess\u00e9g ismeretlen helyekr\u0151l 1713 ut\u00e1n k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be. 1734-ben Nagyf\u00fcged is fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t Tarnazsad\u00e1ny le\u00e1nyegyh\u00e1zzal. Nagyf\u00fcgednek 1771-t\u0151l a M\u00e1ria Ter\u00e9zia-f\u00e9le \u00farb\u00e9rrendez\u00e9s ut\u00e1n 32 telkes jobb\u00e1gya \u00e9s 20 zsell\u00e9r csal\u00e1dja volt.
1819-ben a romosod\u00f3 templomk\u00e1polna helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, melyet Alm\u00e1sy J\u00e1nos 1756 el\u0151tt \u00e1ll\u00edttatott, Sz\u00e1sz J\u00e1nos kezdte meg. A pl\u00e9b\u00e1nos teh\u00e1t 1821-ben kis toronnyal, haranggal, olt\u00e1rral felszereltette a k\u00e1poln\u00e1t. A paplakot 1838-t\u00f3l 1840-ig Fischer Mih\u00e1ly \u00e9s Hartmann Lip\u00f3t gy\u00f6ngy\u00f6si mesterek \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. A barokk templom \u00e9s a k\u00e9s\u0151barokk temet\u0151k\u00e1polna m\u0171eml\u00e9k jelleg\u0171, a telep\u00fcl\u00e9s nevezetess\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt tartjuk sz\u00e1mon. 1848 ut\u00e1ni \u00farb\u00e9ri k\u00f6zs\u00e9g 1871 ut\u00e1n nagyk\u00f6zs\u00e9g lett. Az 1874-es nagy \u00e1rv\u00edz a telep\u00fcl\u00e9s gazdas\u00e1g\u00e1t t\u00f6nkretette. 3 \u00e9v kellett ahhoz, hogy a lakoss\u00e1g \u00fajra er\u0151re kapjon.
A XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n a telep\u00fcl\u00e9s fejl\u0151d\u00e9snek indult, az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben meg\u00e9p\u00fclt az iv\u00f3v\u00edz-, a telefon- \u00e9s a f\u00f6ldg\u00e1zh\u00e1l\u00f3zat. Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1st a h\u00e1ziorvosi rendel\u0151 \u00e9s a v\u00e9d\u0151n\u0151i szolg\u00e1lat, valamint a gy\u00f3gyszerszoba \u00e9s a fogorvosi rendel\u0151 ny\u00fajtotta lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt vehetik ig\u00e9nybe a helybeliek. A faluban ma is sok a be\u00e9p\u00edtetlen szabad ter\u00fclet, amelyek lehet\u0151s\u00e9get adnak v\u00e1llalkoz\u00e1sok, gazdas\u00e1gi egys\u00e9gek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra.
\u00a0<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
P\u00c1LOSV\u00d6R\u00d6SMART<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

P\u00e1losv\u00f6r\u00f6smart a M\u00e1tra \u00e9s a S\u00e1rhegy tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l, vadreg\u00e9nyes v\u00f6lgykatlanban fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9s, mely nev\u00e9t az itt kolostort alap\u00edtott P\u00e1los Rendr\u0151l kapta.<\/em><\/strong><\/p>

P\u00e1losv\u00f6r\u00f6smart a M\u00e1tra \u00e9s a S\u00e1rhegy tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l az els\u0151 hegyvid\u00e9ki telep\u00fcl\u00e9s, M\u00e1traf\u00fcred \u00e9s Abas\u00e1r telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt. Term\u00e9szeti adotts\u00e1gai j\u00f3k, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00f6rnyezetben fekszik.
A m\u00falt sz\u00e1zadban itt \u00e9l\u0151k f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel \u00e9s els\u0151sorban az \u00e9p\u00edt\u0151iparral foglalkoztak. A k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seket a p\u00e1losv\u00f6r\u00f6smarti k\u0151m\u0171vesek \u00e9p\u00edtett\u00e9k.
Telep\u00fcl\u00e9s\u00fcnk els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se 1304-ben t\u00f6rt\u00e9nik, mikor is Bene Puszt\u00e1b\u00f3l az Aba nemzets\u00e9gi Csob\u00e1nka csal\u00e1d tagjai, S\u00e1muel, P\u00e1l \u00e9s P\u00e9ter Veresmartnak elnevezve a P\u00e1los Rendnek adom\u00e1nyozta a k\u00f6zs\u00e9g ter\u00fclet\u00e9t. A M\u00e1traalj\u00e1n telep\u00fclt p\u00e1losok a haza v\u00e9delm\u00e9t a n\u00e9p mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val, testi-lelki \u00e1pol\u00e1s\u00e1val szolg\u00e1lt\u00e1k. \u00d6nfel\u00e1ldoz\u00f3an gy\u00f3gy\u00edtottak a pestis \u00e9s egy\u00e9b j\u00e1rv\u00e1nyok idej\u00e9n is. Az akkori hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s alkalm\u00e1val a ter\u00fcletet bej\u00e1rva jelf\u00e1k, k\u0151rak\u00e1sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k a hat\u00e1rt, mely a jelenleginek sokszorosa volt. Az adom\u00e1nyozott ter\u00fclet mag\u00e1ba foglalta pl: a jelenlegi abas\u00e1ri K\u0151b\u00e1nya ter\u00fclet\u00e9t, a P\u00e9term\u00e1ly ter\u00fclet\u00e9t, a Farkasm\u00e1lyi sz\u0151l\u0151ket, a Bar\u00e1t r\u00e9tet \u00e9s K\u00e9kestet\u0151 Par\u00e1ddal hat\u00e1ros r\u00e9sz\u00e9t. Farkasm\u00e1ly ter\u00fclet\u00e9n sz\u0151l\u0151- \u00e9s bortermel\u00e9ssel foglalkoztak. K\u00f6zel 200 \u00e9ves (1304-1526) itt tart\u00f3zkod\u00e1suk alatt a gazdag benei birtokhoz, amelyen t\u00f6bb kall\u00f3- \u00e9s \u0151rl\u0151malom is volt, id\u0151k\u00f6zben m\u00e9g t\u00f6bbet megszereztek. S\u0151t, a saj\u00e1t ter\u00fclet\u00fck\u00f6n t\u00f6bb \u00faj malmot \u00e9p\u00edtettek.
A P\u00e1los Rend templom\u00e1t \u00e9s Kolostor\u00e1t 1334-ig \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A kolostor az egyik legnagyobb volt az akkori Magyarorsz\u00e1gon. Az 1334-es okiratok a Kolostor mellett lakott ter\u00fcletekr\u0151l \u2013 port\u00e1kr\u00f3l \u2013 tesznek eml\u00edt\u00e9st. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k magyarorsz\u00e1gi t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa alatt az a kiv\u00e9teles helyzet \u00e1llt el\u0151 Gy\u00f6ngy\u00f6s t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben, hogy am\u00edg a M\u00e1traalj\u00e1n Bene \u00e9s Veresmart majdnem teljesen elpusztult, Gy\u00f6ngy\u00f6s v\u00e1ros, \u00e9s benne a ferences rend v\u00e9delmet kapott. A mez\u0151v\u00e1ros ugyanis szult\u00e1ni tulajdon l\u00e9v\u00e9n viszonylagos \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got \u00e9lvezett. A veresmarti p\u00e1los \u00e9s a gy\u00f6ngy\u00f6si ferences rend t\u00f6bb ter\u00fcleten is seg\u00edtette egym\u00e1st. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151l az utols\u00f3 P\u00e1los Atya, S\u0151t\u00e9r Benedek is elmenek\u00fclt \u00e9s a Gy\u00f6ngy\u00f6si Ferences Kolostorban \u00e9lt hal\u00e1l\u00e1ig. A monostor \u00e9s a templom javait \u00e9s kegyt\u00e1rgyait is ide menek\u00edtett\u00e9k, melyek a k\u00e9s\u0151bb meg\u00e9p\u00edtett Benei-M\u00e1traf\u00fcredi \u00e9s a P\u00e1losv\u00f6r\u00f6smarti templomban tal\u00e1lhat\u00f3k.
A 18. sz\u00e1zad Veresmart \u00e9let\u00e9ben mozgalmas viszonyokat teremtett. A folyamat egyik legfontosabb eleme a kolostor k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek ben\u00e9pes\u00edt\u00e9se volt, amely m\u00e9g 1659-ben elkezd\u0151d\u00f6tt, s a p\u00e1los rendi Csepel\u00e9nyi Gy\u00f6rgy v\u00e9rtan\u00fas\u00e1g\u00e1val v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt. Ezt csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb, 1743-ban k\u00f6vette a m\u00e1sodik \u201ea Puszta templom k\u00f6rny\u00e9ki\u201d telep\u00edt\u00e9s Orczy b\u00e1r\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, amikor m\u00e9g a kolostor \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 \u00e9p\u00fcletek helyrehozhat\u00f3 \u00e1llapotban voltak. A betelep\u00edt\u00e9s azonban itt nem \u00e1llt meg, s\u0151t felgyorsult. A harmadik n\u00e9pes\u00edt\u00e9st m\u00e1r ism\u00e9t a jogos, \u0151si tulajdonosok, a p\u00e1losok v\u00e9gzik. Id\u0151k\u00f6zben a p\u00e1losok az elpusztult, illetve pusztul\u00f3f\u00e9lben l\u00e9v\u0151 benei, p\u00e9term\u00e1lyi \u00e9s veresmarti, teh\u00e1t a h\u00e1rom telephelyen is fellelhet\u0151 kolostorr\u00e9szeiket \u00e9s birtokaikat peresked\u00e9seik r\u00e9v\u00e9n r\u00e9szben visszaszerzik. Egyben a rendnek nemcsak szem\u00e9lyi \u00e1llom\u00e1nya gyarapszik, hanem gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9se is \u00fajra indul. Ez a folyamat 1749 t\u00e1j\u00e1n kezd\u0151dik, amikor a telep\u00fcl\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n legink\u00e1bb m\u00e1r csak a templom \u00e9s a kolostor romjai eml\u00e9keztetnek a hajdani gazdas\u00e1gra. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyekr\u0151l toborzott szlov\u00e1k \u00e9s lengyel zsell\u00e9rekkel, kecskep\u00e1sztorokkal kezdte meg a p\u00e1losok pesti konventje a telep\u00fcl\u00e9st ben\u00e9pes\u00edteni. A kis telep igazgat\u00e1s\u00e1ra egy\u00fattal isp\u00e1ns\u00e1got is l\u00e9tes\u00edtettek. Mikor a pesti p\u00e1los rend a tulajdoni jogk\u00f6rt \u00e1tvette, a kis terjedelm\u0171 birtokokat haszonb\u00e9rlet \u00fatj\u00e1n \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette.
Veresmarton kezdetben csak sz\u0171k imah\u00e1zat \u00e9s kis k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edtettek. A k\u00f6zs\u00e9g jelenlegi temploma 1893-ban \u00e9p\u00fclt. A benne elhelyezett k\u00e9t kis szobor a r\u00e9gi kolostorb\u00f3l val\u00f3, \u00e9s nyilv\u00e1ntartj\u00e1k a m\u0171eml\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt. A szobrokat a gy\u00f6ngy\u00f6si ferencesek mentett\u00e9k meg a t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1s el\u0151l.
A k\u00f6zs\u00e9g 1901-t\u0151l lett P\u00e1losv\u00f6r\u00f6smart. A P\u00e1los Rend II. J\u00f3zsef \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nt feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n a k\u00f6zs\u00e9g a Vall\u00e1s Alap kezel\u00e9s\u00e9be ker\u00fclt. Ter\u00fclet\u00e9t t\u00f6bbsz\u00f6r megcsonk\u00edtott\u00e1k, majd 1951-ben Eln\u00f6ki Tan\u00e1csi Rendelettel Abas\u00e1rhoz csatolt\u00e1k. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n 1992-ben kezd\u0151dtek az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gi t\u00f6rekv\u00e9sek, melyek 2006-ban a k\u00f6zs\u00e9gegyes\u00edt\u00e9s megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9hez vezettek.
2006. okt\u00f3ber 1-\u00e9n megalakult P\u00e1losv\u00f6r\u00f6smart K\u00f6zs\u00e9g \u00d6nkorm\u00e1nyzat h\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151vel, egy polg\u00e1rmesterrel \u00e9s helyettes\u00edt\u0151 jegyz\u0151vel. 2007. janu\u00e1r 1-t\u0151l fel\u00e1ll\u00edtottuk a Hivatalt, ahov\u00e1 2 f\u0151 k\u00f6ztisztvisel\u0151 \u00e9s 1 f\u0151 falugondnok is felv\u00e9telre ker\u00fclt. A k\u00f6zs\u00e9gben jelenleg 670 polg\u00e1r \u00e9l.
Fontos esem\u00e9ny a telep\u00fcl\u00e9s \u00e9let\u00e9ben, hogy meg\u00fajult a Kult\u00farh\u00e1z, IKSZT c\u00edmbirtokosi c\u00edmet kapott, \u00e9s a 2012-es \u00e9vt\u0151l akt\u00edvan r\u00e9szt vesz a telep\u00fcl\u00e9s \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
SZ\u00dcCSI<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Sz\u0171csi a M\u00e1tra d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n, fest\u0151i dombok k\u00f6z\u00f6tt fekszik. A telep\u00fcl\u00e9s Bajza J\u00f3zsef sz\u00fcl\u0151faluja. A falu hat\u00e1r\u00e1ban horg\u00e1sztavak, tuf\u00e1ba v\u00e1jt, saj\u00e1tos hangulat\u00fa borospinc\u00e9k v\u00e1rj\u00e1k a vend\u00e9geket.<\/em><\/strong><\/p>


Sz\u0171csi Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l 14 km-re nyugat-\u00e9szaknyugatra fekv\u0151, 1600 lakos\u00fa telep\u00fcl\u00e9s. Megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 az M3-as aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l Gy\u00f6ngy\u00f6s \u00e9s Hort ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, valamint a 21-es f\u0151\u00fatr\u00f3l, Selyp ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l.
A telep\u00fcl\u00e9s hat\u00e1r\u00e1ban k\u00e9s\u0151 bronzkori sz\u00f3rv\u00e1nyleletek \u00e9s honfoglal\u00e1skori r\u00e9g\u00e9szeti eml\u00e9kek ker\u00fcltek el\u0151. Els\u0151 okleveles eml\u00edt\u00e9se 1267-ben Swch alakban t\u00f6rt\u00e9nt. A falu pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja szerepelt az 1332-37. \u00e9vi p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben. A falu birtokosa a Sz\u00fccsy csal\u00e1d volt 1412-ig, majd a P\u00e1l\u00f3cziaknak adom\u00e1nyozta Zsigmond kir\u00e1ly. E csal\u00e1d kihalta ut\u00e1n 1527-ben R\u00e1skay Zsigmond lett a telep\u00fcl\u00e9s birtokosa. A t\u00f6r\u00f6k h\u0171b\u00e9rbirtoknak haszn\u00e1lta \u00e9s a j\u00e1szber\u00e9nyi nahi\u00e9ba tartozott, majd 1626-t\u00f3l F\u00f6ldv\u00e1ry Gy\u00f6rgy tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, s ett\u0151l kezdve \u0151k \u00e9s a beh\u00e1zasult rokon csal\u00e1dok birtokolt\u00e1k k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl a telep\u00fcl\u00e9st. A 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a Wagner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay \u00e9s T\u00f3th csal\u00e1d birtokolta Sz\u0171csit, a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben pedig Schilchter Szidor sz\u00e1m\u00edtott a legnagyobb birtokosnak 1400 hold ter\u00fclettel.
A I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban 220-an vettek r\u00e9szt \u00e9s 56-an haltak h\u0151si hal\u00e1lt. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a k\u00f6zs\u00e9g 2 h\u00e9tig tart\u00f3 \u00e1ll\u00f3 harc ut\u00e1n 1944. december 6-\u00e1n szabadult fel. A k\u00f6zs\u00e9gh\u00e1z\u00e1t tal\u00e1lat \u00e9rte \u00e9s \u00edgy az iratok nagy r\u00e9sze elpusztult. 1950. okt\u00f3ber 22-t\u0151l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tan\u00e1cs\u00fa k\u00f6zs\u00e9g.\u00a0 1951-ben a k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ban nagyar\u00e1ny\u00fa b\u00e1nyafelt\u00e1r\u00e1si munk\u00e1latok kezd\u0151dtek meg, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen 1955-t\u0151l k\u00e9t lignitb\u00e1nya \u00e9s egy alt\u00e1r\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, eg\u00e9szen az 1960-as \u00e9vek elej\u00e9ig, a b\u00e1nya bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig. Az 1990. \u00e9vi rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00f6nkorm\u00e1nyzattal rendelkezik.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
V\u00c1MOSGY\u00d6RK<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

V\u00e1mosgy\u00f6rk r\u00e9g\u00f3ta lakott telep\u00fcl\u00e9s, a bronzkorb\u00f3l \u00e9s a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kor\u00e1b\u00f3l is tal\u00e1ltak itt leleteket. A telep\u00fcl\u00e9s ma fontos vas\u00fati csom\u00f3pont.<\/em><\/strong><\/p>

V\u00e1mosgy\u00f6rk a honfoglal\u00e1s ut\u00e1n kir\u00e1lyi birtok volt, majd az Ab\u00e1k\u00e9 lett. Az 1273-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 oklev\u00e9l szerint akkori neve Jurk volt. Az 1332-35. \u00e9vi p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben Geurk, 1394-ben Gurk, 1396-ban Gewrk, 1445-ben Gyerk n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. 1445-46-t\u00f3l v\u00e1mhely, ez\u00e9rt a neve 1470 \u00f3ta WamosGyewrk.
A Kompolthy csal\u00e1d 1522-ig birtokolta Gy\u00f6rk\u00f6t, azut\u00e1n az Orsz\u00e1gh csal\u00e1d\u00e9 lett. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k els\u0151 puszt\u00edt\u00e1sait \u00e1tv\u00e9szelte, de Eger 1596. \u00e9vi eleste ut\u00e1n a telep\u00fcl\u00e9s fokozatosan elpusztult. A n\u00e9ptelen falu a t\u00f6r\u00f6k rabs\u00e1gb\u00f3l Hatvan v\u00e1r\u00e1nak 1686. augusztus 18-i visszav\u00e9telekor szabadult fel, de ut\u00e1na is sok\u00e1ig lakatlan maradt. Az \u00fajratelep\u00fcl\u00e9s a Haller, Boss\u00e1nyi, Orczy, Tarr\u00f3dy, Gosztonyi csal\u00e1dok k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel a kuruc szabads\u00e1gharc ut\u00e1n indult meg. A betelep\u00fcl\u0151k valamennyien magyarok \u00e9s r\u00f3mai katolikusok voltak. Ekkort\u00f3l kezdett \u00fath\u00e1l\u00f3zati csom\u00f3pontt\u00e1 v\u00e1lni a falu, 1836-1846 k\u00f6z\u00f6tt pedig ism\u00e9t er\u0151re kapott a bortermel\u00e9s \u00e9s a v\u00e1s\u00e1roz\u00e1s. 1849. \u00e1prilis 2-\u00e1n, a hatvani csata idej\u00e9n az eg\u00e9sz falu seg\u00edtette az \u00e1tvonul\u00f3 honv\u00e9dsereg \u00e9lelmiszer- \u00e9s hadianyag-sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.
A v\u00e1mosgy\u00f6rki nagybirtokos, Visontai Kov\u00e1ch L\u00e1szl\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a gazdas\u00e1g fejleszt\u00e9s\u00e9re 1858-ban megalakult a Heves Megyei Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet. Kast\u00e9lya a megyei szellemi \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9let egyik k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sokat lend\u00edtett a telep\u00fcl\u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9n a Hatvan-Miskolc vas\u00fati f\u0151vonal 1868-1870 \u00e9s a V\u00e1mos Gy\u00f6rk-Gy\u00f6ngy\u00f6s sz\u00e1rnyvonal 1869-1870 k\u00f6z\u00f6tti meg\u00e9p\u00edt\u00e9se. Az \u00e9p\u00edt\u00e9s idej\u00e9n kedvez\u0151 munkaalkalomhoz, j\u00f3 j\u00f6vedelemhez jutottak a zsell\u00e9rek \u00e9s napsz\u00e1mosok, valamint a szekeres gazd\u00e1k. A vas\u00fat legnagyobb \u00e1ld\u00e1sa m\u00e9gis az volt, hogy e kis falut is bekapcsolta az orsz\u00e1g gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9nek v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be, lak\u00f3it pedig a hazai utasforgalomba.
A munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g az \u00e9vsz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtized\u00e9ben megsz\u0171nt, mert a vas\u00fat ebben is seg\u00edtett, sokan vasutasok lettek. 1871-ben nagyk\u00f6zs\u00e9gg\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, 1901-t\u0151l V\u00e1mosgy\u00f6rk n\u00e9ven jegyezt\u00e9k a telep\u00fcl\u00e9st. A V\u00e1mosgy\u00f6rk-J\u00e1szap\u00e1ti k\u00f6z\u00f6tt 1909 nyar\u00e1n megnyitott sz\u00e1rnyvonallal „kis”vas\u00fati csom\u00f3pontt\u00e1 v\u00e1lt a k\u00f6zs\u00e9g. 1935-ben m\u00e1r a gyarapod\u00f3 k\u00f6zs\u00e9g k\u00e9p\u00e9t mutatta V\u00e1mosgy\u00f6rk. Ezt a viszonylag egyenletes fejl\u0151d\u00e9st meg\u00e1ll\u00edtotta a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, \u00e9s nem kedvezett az 1950-60-as \u00e9vek szocialista gazdas\u00e1gpolitik\u00e1ja sem.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
V\u00c9CS<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

V\u00e9cs a M\u00e1tra d\u00e9li l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, k\u00e9t patakkal \u00e1tszelt,erd\u0151vel \u00f6vezett, v\u00f6lgyben elter\u00fcl\u0151, vall\u00e1sos, hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 kis telep\u00fcl\u00e9s.<\/em><\/strong><\/p>

Lakoss\u00e1g sz\u00e1ma: 684 f\u0151. A falu neve els\u0151k\u00e9nt az 1332-37 \u00e9vi p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben Weck alakban jelent meg. A k\u00e9s\u0151bbi oklevelek Wech form\u00e1ban eml\u00edtik. A telep\u00fcl\u00e9s azonban j\u00f3val kor\u00e1bban lakott volt: k\u0151kori, bronzkori leleteket is tal\u00e1ltak itt az \u00e1sat\u00e1sok sor\u00e1n. A t\u00f6r\u00f6k uralom idej\u00e9n a falu eln\u00e9ptelenedett, \u00e9s mintegy 200 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb telep\u00fcltek ide a jelenlegi lakosok \u0151sei. A falu lakoss\u00e1g\u00e1nak \u00e9let\u00e9ben hossz\u00fa ideig meghat\u00e1roz\u00f3 volt a mez\u0151gazdas\u00e1g a b\u00faza \u00e9s kukoricatermeszt\u00e9s. Jelzi ezt az 1773-r\u00f3l visszamaradt k\u00f6zs\u00e9gi pecs\u00e9t c\u00edmer alakja is, melyb\u0151l fekv\u0151 ekevasb\u00f3l kin\u00f6v\u0151 3 b\u00fazakal\u00e1sz, f\u00f6l\u00f6tte k\u00e9t dupla W bet\u0171 \u00e9s csillag tal\u00e1lhat\u00f3.
A telep\u00fcl\u00e9sen az \u00f3vod\u00e1s kor\u00fa gyermekek a Kisvakond tag\u00f3vod\u00e1ban t\u00f6lthetik mindennapjaikat.
Az iskol\u00e1skor\u00fa gyermekek a szomsz\u00e9dos telep\u00fcl\u00e9sre j\u00e1rnak iskol\u00e1ba, mely t\u00e1rsul\u00e1sos form\u00e1ban tev\u00e9kenykedik.
K\u00f6zs\u00e9gben m\u0171k\u00f6dik a h\u00e1zi seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s \u00e9s szoci\u00e1lis \u00e9tkeztet\u00e9s.
Az \u00e9tkeztet\u00e9st saj\u00e1t konyh\u00e1val oldj\u00e1k meg, mely igen \u00edzletes \u00e9s v\u00e1ltozatos finoms\u00e1gokkal szolg\u00e1lja ki az ig\u00e9nybe vev\u0151ket. A k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seken is ell\u00e1tj\u00e1k az \u00e9tkeztet\u00e9st \/Feldebr\u0151, Kisn\u00e1na\/.
A r\u00e9gi iskola \u00e9p\u00fcletet p\u00e1ly\u00e1zati forr\u00e1sb\u00f3l fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, \u00e9s alkot\u00f3h\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. Az Alkot\u00f3h\u00e1zban az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 gyermekek k\u00e9zm\u0171ves foglalkoz\u00e1son vehetnek r\u00e9szt (ker\u00e1miak\u00e9sz\u00edt\u00e9s, sz\u0151nyegsz\u00f6v\u00e9s).
Az \u00e9p\u00fcleten bel\u00fcl kialak\u00edtottak 20 f\u0151 fogad\u00e1s\u00e1ra alkalmas sz\u00e1ll\u00e1slehet\u0151s\u00e9get, \u00e9tkez\u00e9s \u00e9s tiszt\u00e1lkod\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1val. Ugyanitt m\u0171k\u00f6dik a k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s internet hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s.
V\u00e1rj\u00e1k a t\u00e1borozni v\u00e1gy\u00f3, \u00e9s k\u00e9zm\u0171ves foglalkoz\u00e1s ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151gyermekeket, akik eg\u00e9szs\u00e9ges, tiszta k\u00f6rnyezetben t\u00f6lthetnek el p\u00e1r napot.
Sportegyes\u00fclet m\u0171k\u00f6dik telep\u00fcl\u00e9sen, melya csoportok r\u00e9sz\u00e9re, sportol\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get tud biztos\u00edtani labdar\u00fag\u00e1s \u00e9s asztalitenisz sport\u00e1gakban. A kisgyermekek sz\u00e1m\u00e1ra az Eur\u00f3pai Uni\u00f3s j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r ny\u00fajt kikapcsol\u00f3d\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get.
A telep\u00fcl\u00e9st k\u00f6rbe\u00f6leli az erd\u0151, melyben lehet\u0151s\u00e9g van pihentet\u0151 s\u00e9t\u00e1ra \u00e9s term\u00e9sek gy\u0171jt\u00e9s\u00e9re (gomba,csipke, stb.).Avad\u00e1szat ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket, a helyi vad\u00e1szt\u00e1rsas\u00e1ggal is v\u00e1rja gazdag vad\u00e1llom\u00e1nnyal.
A falu k\u00f6zpontj\u00e1ban helyezkedik el a Szent Anna templom, melyet 1900-ban \u00e9p\u00edtette Wind Istv\u00e1n \u00e9p\u00edt\u0151mester, az \u00e9rseks\u00e9g k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n \u00e9s a h\u00edvek adom\u00e1nyaib\u00f3l. A templom 2008-ban fel\u00faj\u00edt\u00e1sra ker\u00fclt. A gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en fel\u00faj\u00edtott templom, k\u00f6rben h\u00e1rs \u00e9s gesztenyef\u00e1kkal \u00f6vezve v\u00e1rja a h\u00edveket.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
VISONTA<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Visonta k\u00f6zs\u00e9g a M\u00e1tra l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, a Bene patak \u00e9s az ezzel p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 M\u00e1trai patak ment\u00e9n elter\u00fcl\u0151 telep\u00fcl\u00e9s. A telep\u00fcl\u00e9shez szervesen kapcsol\u00f3dik a M\u00e1trai h\u0151er\u0151m\u0171, \u00e9s a k\u00fclfejt\u00e9ses b\u00e1ny\u00e1szat.<\/em><\/strong><\/p>

Visonta nev\u00e9t az oklevelek 1279-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r Vysontha n\u00e9ven. A k\u00f6zs\u00e9g el\u0151sz\u00f6r az Aba nemzets\u00e9g Csob\u00e1nka \u00e1g\u00e1nak \u0151si birtoka volt, majd a 13. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l az Aba nemzets\u00e9g Kompolthi \u00e1g\u00e1hoz ker\u00fclt, eg\u00e9szen a csal\u00e1d kihal\u00e1s\u00e1ig.
1445-ben Visonta m\u00e1r v\u00e1rosias jelleg\u0171 telep\u00fcl\u00e9s, ekkoriban Orsz\u00e1gh Krist\u00f3f birtoka. Az \u0151 ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcli hal\u00e1la ut\u00e1n I. Miksa kir\u00e1ly Orsz\u00e1gh Borb\u00e1l\u00e1nak adom\u00e1nyozta. A 17. sz\u00e1zadban Esterh\u00e1zy, b\u00e1r\u00f3 Haller, Boss\u00e1nyi csal\u00e1dok \u00e9s Batta P\u00e1l birtokolja, 1741-ben pedig a Ny\u00e1ry csal\u00e1dhoz ker\u00fcl. A 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a k\u00f6zs\u00e9gnek t\u00f6bb birtokosa is volt f\u00f6ldes\u00fari joggal.
A lakoss\u00e1gsz\u00e1m is sokat v\u00e1ltozott az id\u0151k folyam\u00e1n. M\u00edg 1766-ban csup\u00e1n 480 f\u0151, addig 1870-ben m\u00e1r 1067, 1910-ben pedig 1396 lak\u00f3ja volt a falunak. 1970-ben a n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s 1716 f\u0151t r\u00f6gz\u00edtett, napjainkban pedig 1198 f\u0151 lakik a k\u00f6zs\u00e9gben.
Az 1960-as \u00e9vekben Visonta nev\u00e9hez \u00faj, jelent\u0151s esem\u00e9ny kapcsol\u00f3dott a h\u0151er\u0151m\u0171, \u00e9s a k\u00fclfejt\u00e9ses b\u00e1ny\u00e1szkod\u00e1s. E k\u00e9t nagy \u00fczem odatelep\u00edt\u00e9se alaposan megv\u00e1ltoztatta a k\u00f6zs\u00e9g k\u00e9p\u00e9t. A felettes szervek el\u0151sz\u00f6r az eg\u00e9sz k\u00f6zs\u00e9get \u00e1t akart\u00e1k telep\u00edteni, majd elrendelt\u00e9k az \u00e9p\u00edt\u00e9si tilalmat.
Az 1980-as \u00e9vekig tart\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9si tilalom jelent\u0151sen r\u00e1nyomta b\u00e9lyeg\u00e9t a telep\u00fcl\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. Az akt\u00edv lakoss\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sze a szomsz\u00e9dos telep\u00fcl\u00e9seken \u00e9p\u00edtkezett \u00e9s telepedett le.\u00a0\u00a0 A nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l v\u00e9gre elindulhatott a telep\u00fcl\u00e9s demogr\u00e1fiai fejl\u0151d\u00e9se is.
Visonta k\u00f6zs\u00e9g a M\u00e1tra l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, a Bene patak \u00e9s az ezzel p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 M\u00e1trai patak ment\u00e9n elter\u00fcl\u0151 telep\u00fcl\u00e9s, p\u00e1r sz\u00e1z m\u00e9terre a 3-as sz\u00e1m\u00fa f\u0151\u00fatt\u00f3l \u00e9s alig 10 km-re Gy\u00f6ngy\u00f6s v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l. K\u00f6z\u00faton szem\u00e9lyg\u00e9pkocsival illetve aut\u00f3busszal k\u00f6nnyen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151.
Napjainkban korszer\u0171 iskola, \u00f3voda, m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1r v\u00e1rja az itt \u00e9l\u0151ket. Az eg\u00e9szs\u00e9gh\u00e1z h\u00e1ziorvosi \u00e9s fogorvosi rendel\u0151vel, fi\u00f3kgy\u00f3gyszert\u00e1rral, anya- \u00e9s gyermekv\u00e9delmi szolg\u00e1lattal is rendelkezik. A nyugd\u00edjas kor\u00faakat bar\u00e1ts\u00e1gos k\u00f6rnyezettel \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szolg\u00e1ltat\u00e1sokkal v\u00e1rja az Id\u0151sek Napk\u00f6zi Otthona. A sportcsarnokban a tornaterem mellett napkollektorokkal f\u0171t\u00f6tt uszoda, szauna, szol\u00e1rium \u00e9s konditerem is v\u00e1rja a falu lak\u00f3it.
A falu parkjai, terei is sorra megsz\u00e9p\u00fclnek, tiszta, vir\u00e1gos rendezett telep\u00fcl\u00e9s fogad minden idel\u00e1togat\u00f3t. A k\u00f6zs\u00e9g vezet\u0151i mindent megtesznek annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egy \u00e9lhet\u0151, fejlett infrastrukt\u00far\u00e1val rendelkez\u0151 biztons\u00e1gos \u00e9s t\u00f6retlen\u00fcl fejl\u0151d\u0151 falu legyen a j\u00f6v\u0151ben is Visonta.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
VISZNEK<\/b> - TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L <\/div><\/span>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t\t<\/path><\/svg><\/span>\n\t\t<\/span>\n\n\t\t\t\t\t\t<\/summary>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Visznek a t\u00e9rs\u00e9g legd\u00e9lebben fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9se, amely a J\u00e1szs\u00e1gon kereszt\u00fcl simul bele az Alf\u00f6ld vid\u00e9k\u00e9be. A falu \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge a Gy\u00f6ngy\u00f6s-patakon \u00e1t\u00edvel\u0151 nevezetes k\u0151h\u00eddja \u00e9s m\u0171eml\u00e9k temploma.\u00a0<\/em><\/strong><\/p>

Visznek \/Wysnuk, Vyznek\/ kis k\u00f6zs\u00e9g Heves megye d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, a Gy\u00f6ngy\u00f6s patak jobb partj\u00e1n fekszik.
R\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9g. Visznek nev\u00e9vel m\u00e1r a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s \/1241\/ el\u0151tt tal\u00e1lkozunk a kr\u00f3nik\u00e1k k\u00f6nyv\u00e9ben. Templom\u00e1t \u00e9s nev\u00e9t – Viznek alakban- 1262-ben eml\u00edti a forr\u00e1s. Az 1332-37. \u00e9vi p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben Vysnuk n\u00e9ven fordul el\u0151. \/A sz\u00e1jhagyom\u00e1ny szerint \u00fagy lett Visznek-k\u00e9, hogy a r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9g hely\u00e9t a v\u00edz gyakran el\u00f6nt\u00f6tte, s emiatt az \u0151s\u00f6k azt mondt\u00e1k: gyer\u00fcnk feljebb a „v\u00edznek”.\/
Ez id\u0151t\u0151l kezdve kev\u00e9s hiteles adatot tal\u00e1lunk Visznek \u00e9let\u00e9r\u0151l. Nem csoda, hiszen m\u00e1r fekv\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva a tat\u00e1r \u00e9s a t\u00f6r\u00f6kd\u00fal\u00e1sok idej\u00e9n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csapatfelvonul\u00e1sok \u00fatj\u00e1ba esv\u00e9n, fejl\u0151d\u00e9se lehetetlenn\u00e9 volt t\u00e9ve, s ha voltak is hiteles feljegyzett adatok, azok megsemmis\u00fcltek.
Az 1552.\u00e9vi ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1s a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l elpuszt\u00edtott helynek mondta. 1554-ben kezd ben\u00e9pes\u00fclni. 1680-ban elpusztul \u00e9s az 1701-ben t\u00f6rt\u00e9nt \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9sig lak\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl \u00e1llott. Nagyon lassan indult meg a ben\u00e9pesed\u00e9s, m\u00e9g 1750-ben is csak 67 volt a k\u00f6zs\u00e9g ad\u00f3fizet\u0151inek sz\u00e1ma.
Az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9n nemigen t\u00f6rt\u00e9nt nevezetesebb esem\u00e9ny, mely a k\u00f6zs\u00e9g \u00e9let\u00e9re k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb hat\u00e1ssal lett volna. Az els\u0151 szomor\u00fa vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s m\u00e9ly nyomokat hagyott a falu \u00e9let\u00e9ben, a h\u0151si halottak sz\u00e1ma 50 f\u0151re tehet\u0151. A k\u00f6zs\u00e9g lakoss\u00e1ga kisgazd\u00e1kb\u00f3l, f\u00f6ldn\u00e9lk\u00fcli vagy csak igen kev\u00e9s f\u00f6ld\u0171 munk\u00e1sokb\u00f3l \u00e1llott, akik \u00e9ppen a f\u00f6ldtelens\u00e9g miatt, mint mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1sok \/summ\u00e1sok – 600-800 f\u0151\/ helyezkedtek el az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szein. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n megrong\u00e1lt h\u00e1zak, lepusztult ingatlanok maradtak. Ez a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa 54 hal\u00e1los \u00e1ldozat\u00e1ba ker\u00fclt a k\u00f6zs\u00e9gnek.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/details>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t

\n\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"kap\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"eu_logo\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"LEADER\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"image002\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"image009\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"agrarmin\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"30mg\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"vali\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"aki\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"nakamara\"\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

HFS HELYI LEADER FELH\u00cdV\u00c1SOK TELEP\u00dcL\u00c9SEINK EREDM\u00c9NYEINK M\u0170K\u00d6D\u00c9SI K\u00d6LTS\u00c9GEK DOKUMENTUMT\u00c1R IRODA NYITVATART\u00c1SA: H\u00e9tf\u0151: 7.30 \u2013 16.00Kedd: 7.30 \u2013 16.00Szerda: 7.30 \u2013 16.00Cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k: 7.30 \u2013 16.00P\u00e9ntek: 7.30 \u2013 14.00 Fax sz\u00e1m: 37\/770-005 \u00a0 Term\u00e9szeti \u00e9s \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9geink ABAS\u00c1R – TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L Abas\u00e1r – Egy korty t\u00f6rt\u00e9nelem! Abas\u00e1r fest\u0151i k\u00f6rnyezetben, a M\u00e1tra kapuj\u00e1ban, Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l keletre, a S\u00e1r-hegy lejt\u0151j\u00e9n fekszik. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-1459","page","type-page","status-publish","hentry"],"rttpg_featured_image_url":null,"rttpg_author":{"display_name":"d@lmatra","author_link":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/author\/dlmatra\/"},"rttpg_comment":0,"rttpg_category":null,"rttpg_excerpt":"HFS HELYI LEADER FELH\u00cdV\u00c1SOK TELEP\u00dcL\u00c9SEINK EREDM\u00c9NYEINK M\u0170K\u00d6D\u00c9SI K\u00d6LTS\u00c9GEK DOKUMENTUMT\u00c1R IRODA NYITVATART\u00c1SA: H\u00e9tf\u0151: 7.30 \u2013 16.00Kedd: 7.30 \u2013 16.00Szerda: 7.30 \u2013 16.00Cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k: 7.30 \u2013 16.00P\u00e9ntek: 7.30 \u2013 14.00 Fax sz\u00e1m: 37\/770-005 \u00a0 Term\u00e9szeti \u00e9s \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9geink ABAS\u00c1R – TELEP\u00dcL\u00c9SR\u0150L Abas\u00e1r – Egy korty t\u00f6rt\u00e9nelem! Abas\u00e1r fest\u0151i k\u00f6rnyezetben, a M\u00e1tra kapuj\u00e1ban, Gy\u00f6ngy\u00f6st\u0151l keletre, a S\u00e1r-hegy lejt\u0151j\u00e9n fekszik.…","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1459","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1459"}],"version-history":[{"count":121,"href":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1459\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1584,"href":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1459\/revisions\/1584"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/delmatra.hu\/2024\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1459"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}